Temessük a telet,
temessük el másnap.
Adjunk végre teret,
mókának, vidámnak.
Az adomány gyűjtők,
házról házra járnak,
örülnek a kapott,
zsírnak, szalonnának.
Vízkereszt már elmúlt,
nincs hamvazószerda.
Maszkos alakokkal,
ünnepel nép nagyja.
Van cigány és koldus,
betyár, vándorárus,
vőlegény, menyasszony,
sőt vannak sokácok.
Álarcuk van fából,
szarvakkal készült jól.
Rettegtek a lányok,
azok látványától.
Author: Sáfrány János
Kaposváron születtem, 5 éves koromig ott is éltem, majd elköltöztünk Dunaújvárosba. Az általános iskolát a Vasvári Pál Általános iskolában végeztem, középiskolát a Bánki Donát Szakközépiskola középfokú gépész szakán. Katonai Műszaki Főiskolán gépjármű-üzembentartó szakon végeztem, majd felsőfokú OKJ-s környezet és hidrotechnológus lettem. Dolgoztam biztonsági vonalon és tűz és munkavédelmi vezetőként, környezetvédelmi megbízottként. 2023-ban jelent meg a verseim első száz , 2025-ben a verseim második száz verseskötetem. Mindegyik 100-100 versemet tartalmazza. Mindig szerettem a verseket. Középiskolai irodalomórákon nagy költőink verseiből, meg kellett tanulnunk egy-egy versszakot, majd el kellett mondanunk az egész verset. Nagyon sok sora eszembe vésődött a verseknek, most is tudom, és merítek belőlük a jelen eseményeire.