Testamentum

Testamentum

 

Örök idők közel távol

Felhők felé szárnyalás.

Táguló világomban

záruló, őrült rohanás.

 

Sóhaj váltotta remegés,

Gyönyört zúzó lebegés.

Remény imádott estének

Feledett kedves zenémnek.

 

Horpadt szivárvány egészen.

Zakatolt lelkem merészen.

Lehet ez vége mesémnek?

Hittem, haltam elégszer.

 

Sáros fák utamban, félek.

Ez életem kudarca? Élek,

de mi végre, fázós mérgek

asztalon, tányéron elférnek.

 

Fehér, ősi világok, teremtés.

Ami összeköt, azt el is feledés.

Aranyfonal maradt az egekben,

Vele menekültem, de letettem.

 

Szembogaram csillaga tűzben.

Hallhatatlan énekem immár űrben.

Utolsó pillanatban is a neved betűzve.

Soha, soha a vereséget el nem tűrve.

 

Belekiáltom némán a folyóba,

Révész csak néz rám, a Manóba..

Láthatatlan könnyem cseppen hajóba.

Itt is csak téged szeretlek, valóban.

2025.02.07.

Horváth Attila
Author: Horváth Attila

Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Voltam, vagyok, leszek.. Mindent csak Érte teszek. Élet, Szerelem, Érzelem, Vágy, Elfogadás. Itt és most, szárnyaljatok sorok…

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Láthatatlan könnyem cseppen hajóba.
    Itt is csak téged szeretlek, valóban.”

    Nagyon szép sorok. Az igazság az, hogy a szerelemben, légyen az kölcsönös, hogy viszonzatlan valójában saját magunkat szeretjük, ezért nehéz elengedni, (ami a másiknak jobb) feledni. Viszont az nemes cselekedet, ha képesek vagyunk veszíteni és elfogadni a tényeket.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csintalan manó

Beck Brigitta: A csintalan manó   Játék-földön hull a hó, Minden fényes, csillogó. Ezer színes szép csomagra Masnit köt egy kismanó.   A Télapó is

Teljes bejegyzés »
Prózák
Labádi Hanna

Minden alkalommal, ahogy lehunyom a szemem

(Az utolsó szó jogán kiegészítő története)                       Van egy hang, egy illat, egy emlék, ami hozzá köthető. Ahhoz az emberhez, akit nem tudok elfeledni, bármennyi

Teljes bejegyzés »

Sebem

Sebem Kék félhomályban zsong a kinti tér,pár szürke szó a hűvös falra száll,oly halk moraj, mi szívemig sem ér,s az őszi szélben nyomtalan megáll. Mit

Teljes bejegyzés »

Befagyott a tó vize

Befagyott a tó vize   Befagyott a tó vize. Gyere babám! Jer, ide! Nézd! Mily szép a tó! Nyáron ez egy itató. Idejönnek az állatok,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »