Összeillő darabok

Végre Egész

 

Hogy lehetek ilyen bolond?

Kiraknám a kirakóst,

Amit nem lehet,

Mert elzártad szívedbe

Az utolsó darabot.

 

Mióta az történt velem,

Mindenki csak elhagyott.

Nekik mindegy volt, hogy élek-e

Vagy másnapra meghalok,

 

De lám, egy nap eljöttél,

Szívedben az a darab,

Mit a képemből annyit vártam,

S könnyeimből patak fakadt.

Végre átölelhettél…

 

Most együtt rakjuk a képet,

Nincs több titok, se fal,

Szívünk képpé fonódik,

S a hiányzó darabbal

Lassan minden megoldódik.

 

Már nem félek, s nem remélek,

Hisz itt vagy, és fogod kezem,

A múlt sebein át is látom,

Hogy te lettél a fény nekem,

S nem engedlek, míg azt a képet látom.

2025.03.12. – B.R.M.

 

 

(Az illusztrációt a ChatGPT mesterséges intelligencia készítette)

Busa Regina Mária
Author: Busa Regina Mária

Az írás gyerekkorom óta az életem része. Szerzőként és kommunikáció szakos hallgatóként a kreatív írás és a médiavilág határterületei foglalkoztatnak. Verseim több, az Irodalmi Rádió által megjelentetett antológiában is olvashatók. 2022-ben „A jelen verse” című írásom megjelent a Marsbook Kiadó gondozásában kiadott Létvágytalanság című antológiában. 2026 februárjában látott napvilágot első önálló verseskötetem, Szerelemszilánkok címmel. Jelenleg kommunikáció és médiatudomány szakon tanulok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatójaként. A digitális kommunikáció és a tartalomkészítés világa közel áll hozzám, szerzői közösségi oldalaimat is magam menedzselem, ahol írásaimmal folyamatosan építem az olvasói közösséget. A Szerelemszilánkok című kötet megrendelhető itt: https://webshop.marsbook.hu/Szerelemszilankok

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Most együtt rakjuk a képet,
    Nincs több titok, se fal,
    Szívünk képpé fonódik,
    S a hiányzó darabbal
    Lassan minden megoldódik.”

    Tetszéssel olvastam soraid: Rita

Hozzászólás a(z) Busa Regina Mária bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Bárban

Bárban   Minden alkalommal, amikor belépek a bárba, a problémáim, és az összes olyan gondolat, ami éjszakánként is képes ébren tartani, napközben pedig lehetetlenné teszi

Teljes bejegyzés »

A pad a tóparton

A pad a tóparton   A városi tópart délutáni fénye mindig aranyszínűre festette a vizet. Lilla gyakran járt ide tanulni, mert a hullámok halk csobogása

Teljes bejegyzés »

Álmodtam

Füstszínű szunnyadással ketyegnek a percek. Színes álmok gördülnek a homloklebenyre feszített vászonlepedőn. Hajnali harmatot csal homlokomra a felidézés. Nem maradt más, csak az emóció. Author:

Teljes bejegyzés »

Önző vágy 

Egy el nem múló érzés Ha szeretők lennénk, Elég lenne egyetlen ölelés, Hogy ne érezzük többé üresnek magunkat?   Vagy lehet, hogy ezt a magányt

Teljes bejegyzés »

Bújócska

próbálom megérteni: mit jelenthetsz nekem potenciálod levegőt ad, mi történik velem? poétikus gondolataim sorra nyelem pocsékolni rímeket rád – elment az eszem? pimaszságod szándékos, nem

Teljes bejegyzés »