Csepereg az eső

Lassan megyek, még egyáltalán nincs hideg,
az eső pedig ködszerűen csepereg.
Sokan nem szeretik tudom,
ilyenkor elgondolkodom.

Talpam alatt csúsznak a vizes levelek,
amelyeket bokrok, fák eleresztettek.
Valamikor szépek voltak,
azok a napok elmúltak.

Nincs már tolongás, megszűnt a hangoskodás,
olyan nyugodt és csendes ez a haldoklás,
mely új életnek ad helyet,
a természet pihen egyet.

Tán kell e különös hangulatú magány,
hiszen értem, hogy az én létem is parány,
és nem tűzhet folyvást a nap,
csendes eső nyugalmat ad.

Lassan kortyolgatja az elázott talaj,
tudom, hogy ez így jó, nincs ezzel semmi baj.
Új tavasz jön, kell az erő,
ezért hull e csendes eső.

A puha földben álmodik még az élet,
és tavasszal nyújt majd ismét csoda szépet.
Előre örülök neki,
ezt senki el nem veheti.

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Útvesztő

Elengedés, elmúlás, Sajgó szívem vermet ás. Eltemetem magamat, S régmúlt árnyaimat.   Fekete, foltozott köpeny, Sötét éjben felém röppen, Kezemmel gyorsan elkapom, Magamhoz ölelem, szorítom.

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2026. június 23.

Kedves Olvasónk! Ebben a hírösszefoglalóban találod meg fotós-videós beszámolónkat a 97. Ünnepi Könyvhéten való részvételünkről; láthatod néhány új könyvnek a megjelenését, amit még a Könyvhét

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Álomkép

A tenger hullámzása kíséri szíved dobbanását, Messziről csodálom lelked bátorságát. Álomképet vetít hajnal most nekem, S én nem érlek el, hiába nyújtom kezem.   Csak

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Szívedbe küldöm a jelet

Lelkedre írom a rímeket, S rád festem a színeket. Csendes zajjal hívogatsz, Szárnyaddal messziről simogatsz.   Szívedbe küldöm a jelet, Rímeket küldök neked. A hajnali

Teljes bejegyzés »

Égi színek

Az égi színek rabja lettem én, Szememet elvarázsolta egy csodás fény. A végtelennek tűnő időn táncolok, Mint a félelmet nem ismerő vándorok.   Az égi

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Sebzett vándorok

A lelkünk vérzik, a szívünk harcba száll, Mégis a mosolyunk erősen helytáll. A lelkünk egy tűzben ég, éget a kín, De a lángok között látom,

Teljes bejegyzés »