Csepereg az eső

Lassan megyek, még egyáltalán nincs hideg,
az eső pedig ködszerűen csepereg.
Sokan nem szeretik tudom,
ilyenkor elgondolkodom.

Talpam alatt csúsznak a vizes levelek,
amelyeket bokrok, fák eleresztettek.
Valamikor szépek voltak,
azok a napok elmúltak.

Nincs már tolongás, megszűnt a hangoskodás,
olyan nyugodt és csendes ez a haldoklás,
mely új életnek ad helyet,
a természet pihen egyet.

Tán kell e különös hangulatú magány,
hiszen értem, hogy az én létem is parány,
és nem tűzhet folyvást a nap,
csendes eső nyugalmat ad.

Lassan kortyolgatja az elázott talaj,
tudom, hogy ez így jó, nincs ezzel semmi baj.
Új tavasz jön, kell az erő,
ezért hull e csendes eső.

A puha földben álmodik még az élet,
és tavasszal nyújt majd ismét csoda szépet.
Előre örülök neki,
ezt senki el nem veheti.

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sárguló levelek

Sárguló levelek   Őszi színek cikáznak a fényben, virágillat száll a messzeségben, falevelek színesítik a lelket, sárgulva földet érnek.   Szél röpíti messze el innen,

Teljes bejegyzés »

Ősszel a táj

Ősszel a táj   Hajnal hasad, pirkad a fény, nagy titkot rejt, fülembe mesél, most feltárja az álmai kapuját, ásítva nyújtja felém karját.   A

Teljes bejegyzés »

Vidám élet a természetben

Vidám élet a természetben   Patak partján két kis fecske, csiripelve cseverésznek, öreg juhász arra menve, báránykákat terelgetve.   Méltósággal heverészve kémleli a kék eget,

Teljes bejegyzés »

A fenyőág titka

  A fenyőág titka   A sűrű erdőt járom, üdvözölnek a Kárpátok, a havas tájakon minden fa csillog.   Hópihe szállingóz, egy fenyőág rám hajolt,

Teljes bejegyzés »

A természet szerelme

A természet szerelme   A tenger moraja melengeti szívem, átölel oly szelíden, ringat csendesen.   Szép álomba ringat, átölel halkan, a felhő átkarol, és egy

Teljes bejegyzés »

Szivárvány

  Szivárvány   Az eső mossa az ablakom, a környéken csend honol, csak a madarak csiripelnek, a falevelek reszketnek.   Szürke felhő sétál az égen,

Teljes bejegyzés »