Elesett, meghalt, elesett…

Elesett, meghalt, elesett…

Elesett, meghalt, elesett:
érkezett a szörnyű üzenet
Az értesítés nem politika
csak az édesanya fájdalma,
mely a falu lakóit megrázta
Kinnt a magyar temetőben
a sírok növekvő erdejében
Értelmetlen halált haltak
frissen hantoltak sorakoznak
Hogy lehet a farsangról mesélni,
hogy lehet a vidám napokat megélni
Hogy lehet vidám táncot lejteni
hogy lehet a szerelemről verselni
Hogy lehet csendes pipafüstöt eregetni
hogy lehet a pincében vidáman borozgatni
Hogy lehet nőnapon a nőket ünnepelni
hogy lehet a farsangi fánkot izlelgetni
De lehet a meg és nem szóért tüntetni
toalett-papiron a szívárvány színt hiányolni
Hogy lehet a pride hiányáért zúgolódni
a gyermekek nyugalmát megzavarni
Hogy lehet a férfit nővé átalakítani
hogy lehet az ország békéjét megzavarni
A békéért még nem láttam utcai tüntetést
nem láttam tiltakozást a kábszer fogyasztásért
a hajléktalanok gondozásba vételéért
tüntetést a főváros tisztává tételéért
Eltévedt szellemek mesélnek egy jobb világról
szúrnak, vágnak, tépnek, szankciókról regélnek
Hangoztatják, ne kutakodjunk mélységeikben
A szellemet ki kell engedni a zárt palackból
az ember válasszon csak szabad akaratból
Majd szájízük szerint új törvényeket alkotnak
a múltból mindent és mindenkit eltipornak
Nincsen és nem kell égi mennyország
majd a földön Ők az oázist megalkotják
Az új élethez túl sokan vagyunk a Földön
a háborúk segítenek, ne várd, hogy jöjjöj a Vízözön
i

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az idő végtelen tengerén

Az idő végtelen tengerén, feltűnt egy vitorla: vászon, remény, s a hajótörött árboc-csonkba kapaszkodva, csak erre várt, hullámokkal viaskodva… …egykoron magányom sós ízű tengerén, hánykolódtam

Teljes bejegyzés »

A 17. tükörkép

Anyai nagyszüleim háza Adorjánházán állt, a Marcal mentén. Gyerekként persze nem gondoltam arra, hogy egyszer majd minden részlete fontossá válik. Akkor egyszerűen a nagymamáék háza

Teljes bejegyzés »

Giuseppe

Giuseppe csak ül. Ül, nézi a vizet, élvezi, ahogy bárka ringatózik a vízen. Nem durván, nem nagy kilengésekkel, csak úgy kedvesen, ahogy a várakozó halászbárkák

Teljes bejegyzés »

Mementó

Ahogy a csepp csobban, és a csend szétrobban, mert lehull a vízatom, és koppan a talapzaton, úgy jajdul fel a tudat, mikor fájón rámutat, hogy

Teljes bejegyzés »

Sárga-barna

Lucskos avarban járda se látszik, egy lány áll zavartan, látom, hogy fázik. Arany haja csillan a fényben, ideje mennem, nem szabad néznem. Zsíros iszapban, kiskutya

Teljes bejegyzés »

Eljött újra

  Itt van az ősz és szebb, mint eddig valaha, Belepi az erdőt cinegék kacaja. Bukfenceznek a levelek, egymást váltják, Kizárt, hogy ezt valaki ne

Teljes bejegyzés »