Egy árva gyermek fohásza
Elvesztettem anyám és az apám,
mikor lángba borult a szép hazám.
Árva lettem, egyedül maradtam,
jobb lesz holnap én hiszek magamban.
Kistemplomnak az oltára előtt,
szentekhez szólok adjanak erőt.
Én jótevőm, én drága Istenem
kérlek gyere és fogd a két kezem.
Mondd atyám, talán velem van a baj
miért mellettem tombol e nagy zaj?
A barátaimat sem találom,
latolgatom, hogy ez egy rossz álom
A sorsot kérem, legyen hát béke,
a nagyok is térjenek már észre.
Hiszem, hogy sokan hallgatnak engem,
ne legyen káosz sok felnőtt fejben.
Remény vezessen virágos réten,
boldogságban együtt kéz a kézben.
A szeretet adjon újult erőt
küldjön fölénk sok színpompás felhőt
Drága szüleimnek megígérem,
becsületes leszek amíg élek.
Kedves apám, most tőled azt kérem,
vigyázz anyámra ott fent az égben.
Cserepka István
Author: Cserepka István
Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.
