Rózsa Iván: Zenei tréfák
A Bartók Rádió aznapi műsorában tréfás, zenei szóvicceket „kellett” beküldeni. Íme, az én termésem!
Mozart
Az öregedő móc árt.
Delibes
El akartam kapni, de libbent tova.
Liszt és Dvorák
Ha a lisztet összekevered panírmorzsákkal; mi kell még hozzá?
Stefan Mikisch, bajor zongoraművész
A mi kisfiúnk már nagyra nőtt.
Glinka
Boldog link alak ez a szélhámos!
Bizet
Jó nagydarab izé úszik a vízen…
Hans-Karsten Raecke, kortárs német zeneszerző
Énekelni akart, de rekedt volt a hangja.
Kodály
Köröndi lakása nem volt hodály, hanem otthonos.
Bartók
Mit akartok hallgatni: Bartókot vagy mást?
Puccini
Cameriere: „Maestro, ancora due cappuccini?”
Vivaldi
Ez itt a reklám helye. Viva, Aldi!
Verdi
Holnap munka, a másnaposságot heverd ki!
Toscanini
Cavaradossi meglátja az utcán szerelmét, Toscát: Nini, Tosca!
Süssmayr
Ó, de édes ez a Süssmayr fiú!
Rossini
Dehogy rossz inni, le kell valahogy öblíteni ezt a sok kaját!
Britten
Zenei tréfái miatt, de sokat nevettünk ezen a briten!
Palestrina
Dehogy volt palesztin, na!
Gatti
Maestro Gatti Bugattival jár karmesteri, zenekari próbára.
Három tenor az állatkertben
Domingo hangjára táncra perdült a flamingó, Pavarottiéra a páva; Carrerasnak nem volt kedve énekelni…
Kocsis Zoltán
Olykor-olykor bizony káromkodott, hiszen kocsis…
Ránki Dezső
Mi vár ránk itt ma még, Dezső?!
Tényleg izgalmas ötletroham volt, termékenyek voltak más zenehallgatók is…
Budakalász, 2025. február 14., Valentin-napon…
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...