Egyszer véget ér

Egyszer véget ér

 

Egyszer majd minden véget ér,

A lehetőség már nem ígér.

A szemünk lassan becsukjuk,

S mély álomba zuhanunk.

 

Testünk ágyát a mély adja,

Sírhant lesz a paplanja.

Lesz majd olyan, ki megsirat,

És olyan is kit meg nem hat.

 

Így van rendjén, ha menni kell,

Nem jár bónusz új jegyekkel.

Ezért, addig, amíg élünk,

Búnak sose adjuk fejünk.

 

Örüljünk hát a csodáknak,

Adjunk hálát minden napnak.

Oltalmazzuk az életünk,

Mely a legnagyobb értékünk.

Czirják Tiborné Móra Gyöngyi
Author: Czirják Tiborné Móra Gyöngyi

Üdvözöllek. Czirják Tiborné Móra Gyöngyi vagyok. 1962. január 1-én születtem Makón, a hagyma városában. Első gyerekként érkeztem egy földműves családba. Az iskolai tanulmányaimat a helyi Bajza József Általános Iskola, majd a József Attila Gimnázium tanítványaként végeztem. Már az első osztály megkezdése előtt lenyűgözött a betűk, a tollak, ceruzák varázslatos világa. Elvarázsolt a csomagolópapír, a könyvek semmi máshoz nem hasonlítható illata. Magukkal ragadtak a mesék, a szépirodalom csodái. Tiszteletet váltott ki belőlem a mód, ahogyan a költők, írók a szavakkal megfestették, életre keltették a legmélyebb érzéseiket. A szívem szerint újságíró szerettem volna lenni, de mégsem jelentkeztem egyetlen főiskolára sem. Akkor még nem volt elég erős a célorientáltságom, s a kapott külső támogatás is hiányzott. Az érettségi után rövid időn belül férjhez mentem, majd ugyanilyen gyorsan érkeztek a gyerekek, szám szerint három fiú. Ezzel együtt előtérbe került a megélhetés és a napi gondok megoldására való törekvés, a nehézségek, az örömök megélése és háttérbe szorult mindaz, ami a belső hang által meg akart szólalni. Sok év, évtized után végre megszólaltak a mélyben szunnyadó szavak, s életre keltek a verseim. A mottóm: Amikor ráébredsz, hogy milyen értékes ember, lélek vagy és érzed, tenned kell valamit önmagadért, a szűkebb és tágabb világodért, nem az a...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Meghatóan szép sorok, talán épp azért, mert igazak. Egyszer elmegyünk, de addig, míg élhetünk örülnünk kell mindennek ami szép és jó és igen, vigyázni kell az egészségünkre is.

    Szeretettel: Rita

Hozzászólás a(z) Tóth Lászlóné Rita bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Veress Zita

Ismét ősz van

Anya, az ősz itt van ismét, a markomban melengetem. Anya, a szél a hangodat újra elhozta nekem. Anya, a lelkem tovább ment, de te mindig

Teljes bejegyzés »

Szabad és vad

Nyakunkban a kereszt, De a múlt nem ereszt: Elménkben indulat. Az ördög jól mulat. Hallgat a bűntudat. Ne fedd el arcodat: Őszinte hangot adj, Törj

Teljes bejegyzés »

Pár percnyi boldogság!

Pár percnyi boldogság. Csak pár percnyi boldogság. Te jöttél és én vártam rád. Jöttél és itt voltál, oh szinte lángoltál. Tűzedben égve a fénybe te

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Gyönyörök tava

Viselkedünk, ezt várjuk, és ezt várják el tőlünk, fájó szívünk álcázott mosollyal kell lepleznünk. Megmondanánk, hogy aljas volt a szomszéd, de minek, talán bennünket is

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Valami szép

Már nem fütyülnek utánam a srácok, már nem nekem szólnak a szerenádok. Elszálltak az évek, már nem remélek, hiszen annak is örülök, hogy élek. Olyan

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

merítő (feleselős…)

inspiráció: Adorján L. Zoé: Derítő II. – Irodalmi Rádió   gondolatból szó sarjad, szavaimból tó fakad, kicsi sarjból fa, virág, tó-virágból vágy-világ, ­körém…   szavaidból

Teljes bejegyzés »