Dobbants nagyot !

Légy merész és álmodj nagyot!

Bármit elérhetsz, ha úgy akarod.
Állj középre és nyújtsd ki karod !
Az élet rád vár, dobbants nagyot !
Ne bőgj és ne tétovázz tovább,,,
Állj sarkadra, s elmédd kitárd!
A nagyok is előbb aprók voltak, tudod…
Ne add fel álmod, nem tarhatsz még ott…
Emeld fel fejed, láss az életben többet !
Meg fogod csinálni, dőlni fog az ötlet.
Adj magadnak esélyt, és aratni fogsz !
Itt az idő, a jövőd rád kacsint most…
Tudd ki vagy, és mit akarsz.
Tegyél értem,hogy befuthass.
Higgy magadban, én is hiszek benned-
Remek ember vagy…úgy nézz a szemekbe.
Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A MAGYAROKÉRT

Nem kérünk mi sokat e földön, legyen búza, és legyen szőlő. Ne legyen borús a nép sorsa, ez legyen eszménk sava-borsa. Ne legyen nagy sarc,

Teljes bejegyzés »

Veled a fényben

Veled a fényben   A csillagok fénye utat mutat nekünk, az univerzumban mi némán repülünk. Büszkén ragyog a régmúlt és a szép jelen, a jövő

Teljes bejegyzés »

Karmester

Fekete frakkban ül az este, ezüst pálcáját magasba emelte. Intésre száz torok felel, s a csönd mögött a csönd is énekel. Felcsap a hang, megremeg

Teljes bejegyzés »

A mi szerelmünk

A mi szerelmünk   A csodás est fénye arcunkon megpihen, nincs többé kétség a mi földi szívünkben. Időtlen játék ez, egy csodás égi tánc, amit

Teljes bejegyzés »

Fiamnak…

Csak hagyd nyitva az ajtót szíveden. Bármilyen hosszúnak is tűnik előtted az út, a hullámok csak neked táncolnak az óceán partján. S én feléd indulok.

Teljes bejegyzés »

Lélekmadár

Ahogy lelked a vállamra szállt, a szerelem bársonyos palástja borította be szívem. Az idő megpihent, többé nem rohantak el a percek, s lelked, mint szelíd

Teljes bejegyzés »