Kicsiny csöppség, még beszélni sem képes,
Mégis látod, és érzed: szeret téged.
Ahogy fölé hajolsz, vagy felemeled,
Nem csak a szája, a szeme is nevet.
Később szívet, vagy házat rajzol neked,
letépett virág fejét nyújtja feléd.
Azon veszekednek a kis gyerekek.
hogy melyikük édesanyja a legszebb.
Kamaszként már nehezebb a köszöntés,
Elmúlt rég az „anya lesz a feleség.”
A szomszéd kislány tetszik, ki sokkal szebb.
A lányoknak is a fiuk tetszenek.
Mikor a gyermek felnő és szülő lesz,
Felidéződnek a sok szép emlékek,
előkerülnek kedves és szép versek
virág mellé köszöntésül majd jó lesz.
Azután, hogy telnek-múlnak az évek,
Édesanya is egyre idősebb lesz.
Többé már nyújthat ő segítő kezet.
Akkor éreztesd, mennyire szereted!
Ma ne legyen fontos senki és semmi
Csak az egyetlen, drága édesanyád!
Gyermeki szeretettel öleljed át!
Simogasd fáradt kezét, ráncos arcát!
Mert többé nem kell már vers, szív, vagy virág,
Szíve minden melegével téged vár.
Nevessen a szemed, úgy, mint egykor rég!
Érezze, hogy kell ő valakinek még!
Author: Tóth Lászlóné Rita
Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.
2 Responses
Kedves Rita!
Meghatottan olvastam szép sorait. Verse egyszere szép, megható és méltó főhajtás, tisztelet anyáink előtt!
Költeménye szebé tete napom, köszönöm az olvasók nevében(is)!
Szeretettel
Antal
Kedves Antal!
Köszönöm az olvasást és a kedves hozzászólást. A korábbi irodalmi oldalakon az egyszerűség kedvéért tegeződünk egymással. Ha gondolja ezt nyugodtan megteheti Ön is, természetesen ez esetben viszont tegezem.
Szeretettel: Rita