Bolondozó április

Reménytelenül zuhog az eső,
habár rég nem csupasz fa és bokor,
de kályha melege még jóleső,
kell az most, akár egy jó pohár bor.
Nézem az eget, már csak szemerkél,
anyám egykor úgy mondta, hogy szitál.
Elment szegény, már csak emléke él,
sok szép szava fülemben muzsikál.
Ujjai közt sorjáztak szép sorok,
gyöngy betűi szeretetről szóltak,
nem voltak azok bátortalanok,
ma is zenélnek, ma is dalolnak.
„Kell az eső, hisz a föld is szomjas,
ne bánkódj, meglásd kisüt majd a nap.
Jer ide kincsem, a mama olvas,
a mese megnyugtat, és elaltat.”
A szél se viháncol már, nap bujkál,
anyám hangja zakatol szívemben.
Olykor szinte érzem, ahogy dajkál,
és könnyek szöknek fáradt szemembe
Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. A szeretetről szóló írásaid tetszenek a legjobban. Köszönöm az élményt.
    Szeretettel: Zita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A halál három hulláma

A kijelzőn úgy cikáztak a gammahullámok, mint a legyek után kapkodó fecskék. Gintaras Banionis operátor megigazgatta a friss géllel megkent elektródapárnát a páciens homlokán. Az

Teljes bejegyzés »

Fogj ecsetet

Fogj egy ecsetet, s mártsd bele szivárvány színeibe, fesd be vele szívedet, s szívemet színesre. Szürkeség ne fedje be napjainkat, homályos tükörkép lelkünket ne eméssze.

Teljes bejegyzés »

Negyed század

Sűrű és érzelmekkel terhelt időszak az október vége, november eleje. A Negyed század című vers alámerülés a hiányba, aminek megélése hozzátartozik a teljességhez. Mély levegő…!

Teljes bejegyzés »

És majd!

És majd, ha megkérdezed egyszer, hogy hogy vagyok, Én csak annyit mondok, megvagyok. De mosollyal az arcomon belül hidd el tombolok! Mert hiányzik egy részem,

Teljes bejegyzés »