Folyamatos Folyamat

Kedvellek…

Oly régóta hallgatom nyelvednek

Bús, éles, lelket szaggató panaszait,

Melynek elmém képtelen fogadni parancsait,

De mégis szívednek keserédes nedvével

Elcsábítod belsőm, minden szentségével.

 

Érezlek…

Mondhatnám, hogy értelme létemnek

E kivételes domborzatokkal megáldott fizikum,

Melynek lágy, de erőteljes érintésére kipirul

Testem minden egyes kisebb, rejtett zuga,

S mellkasom dobogása egyöntetűen kesze-kusza.

 

Akarlak…

Elmondhatatlanul, visszafordíthatatlanul kívánlak,

Nem csak lényedet, hanem annál inkább

Azt a páratlan tudatot, mely szétcincál,

Aminek jelenléte el nem múló biztonságot ad,

Téged körülvevő nyugodtságtól szorongásom bágyad.

 

Lézengek…

Kapcsolatunk gyötrődéseitől képzelgek,

Mintha, csak én akarnám visszahozni a mámort,

Mely rejti a rettegett, függöny mögötti horrort,

S úgy érzem, végül elhagyatottan csak én,

És önmagam maradok a kettő helyett büszkén.

 

Szenvedek…

Szívedet ölelő karjaim egyre inkább erjednek

Várva azt a napot, mikor megtanulod mindazt,

A mindennemű félrevezetőt és igazt,

Melyet én, ki naivan hitte, szerelme örök,

Ma már értelmetlen szavakat, hazugságokkal szövök.

 

Felejtelek…

Sose gondoltam volna, hogy valaha szerethetek

Egy olyas valakit, kinek teljes lénye idegen,

Mégis oly gyorsan helytáll helyeden,

De mindent köszönök, hisz megtanítottad nekem,

Másvalakinél végleges, sírig tartó helyemet lelem!

Nemes Anna Boglárka
Author: Nemes Anna Boglárka

Nemes Anna Boglárka vagyok, egy fiatal író. Táncosként, illetve tánctanárként helyezkedtem el a világban, de a klasszikus zene sem áll messze a szívemtől, ugyanis gyerekkorom óta zongorázom. Bár előadóművészként azt tanítják, hogy a színpadon teljesedjek ki, mégis, amit a lelkem legmélyén érzek, csak a verseim soraiban tudom kifejezni. Ez a készség lenyugtat és átsegít a nehéz napokon. Kezdetben terápiás jelleggel fogalmaztam meg a gondolataimat és vetettem papírra. Viszont nem sokkal később a középiskolás magyar tanárom felfigyelt rám. Neki köszönhetem, hogy nem hagytam annyiban ezt az egészet és robogok tovább az álmaim és céljaim felé! „Mindenki elérhet valamit, ha kellő erővel próbálkozik.” – Robert Downey Jr.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „megtanítottad nekem,
    Másvalakinél végleges, sírig tartó helyemet lelem!”

    Tetszéssel olvastam soraid. Igen, előfordul, hogy mégse az az igazi, akit valamikor annak gondoltunk.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Úton a szabadság felé

Úton a szabadság felé Néha csak menni vágyom csendesen, messze a zajtól, az emlékeken (…) Egy napfényes út, egy halk pillanat, ahol a lelkem végre

Teljes bejegyzés »

Vargánya.

Vargánya. Vágyod már az erdő békéjét, nyugalmát?Gyere, járd a bükkös s tölgyes savanyú talaját. Lélegezd be a fák, a bokrok, az avar s vadak illatát. Hallod? Hallgasd

Teljes bejegyzés »

Megvilágosodás útján

Szétporladt hamvaimból csak hagyom, hogy az az Új valami bennem feltámadjon. Belső fénnyel belőlem kiragyogjon, A szeretet szívemben szabadon áramoljon. Érzem új énemet, mit annyira

Teljes bejegyzés »

Falevelek

Falevelek   Csodálom a fákat az ablakon kitekintve, integetnek vidáman, új színekbe öltözve.   Egy falevél ismét ringvatáncot lejt, könnyedén, recsegve megcsókolja a földet.  

Teljes bejegyzés »

Apró szívek

Apró szívek   Mily’ szép kék szeme, amikor rám tekint, amikor hozzám simul, rám hajol.   Megcsókol, most is rám kacsint, lágyan megérint, apró szíveket

Teljes bejegyzés »

Zokog az ég

Zokog az ég   Zokog az ég csendesen, könnyeivel mossa az egész földet, szomorú minden.   Fájdalmak tetőznek, rohanó emberek sietős léptekkel menedéket keresnek.  

Teljes bejegyzés »