Tárgyalás

(Bíró=B, Vádlott=V)

B: A vád szerint Ön kiverte a felesége fogait, letépte az alsóneműjét és megerőszakolta.

V: Ez – úgy ahogy van – hazugság.

B: Mi az igazság?

V: A feleségemnek nincs foga, a protézise repült ki a szájából. Bugyit nem hord, így azt nem kellett levenni róla.

B: De az erőszakot csak beismeri?

V: Ismeri a hóhér.

B: A felesége szerint ezt megtette vele.

V: Mikor?

B: A feljelentést megelőző éjjel.

V: Az már csak azért se lehet, mert akkor a szeretőmnél voltam, aki kifejezetten szereti az effajta játékot.

B: Akkor miért állítja a felesége, hogy közösült vele?

V: Miért? Miért? Mert szerette volna, na de már benne vagyok a korban, folyton nem megy.

B: A fogsorát miért rúgta ki?

V: Ki mondta, hogy kirúgtam?

B: Ön mondta az előbb, hogy az kirepült.

V: Az kérem egészen más, mert hogy beleharapott az almába.

B: Attól repült ki?

V: Azt én honnan tudjam?

B: Most mondta, hogy beleharapott az almába.

V: Azt mondtam, de hogy attól repült ki, azt nem.

B: A bíróságon van, nem a kocsmában. Viselkedjen és feleljen őszintén az adott kérdésekre! Megértette?

V: Meg.

B: Akkor ismét megkérdezem, hogy repült ki a felesége foga a szájából?

V: Azt tőle kellene megkérdezni, elvégre az övé.

B: Ő azt állította, hogy maga kirúgta.

V: Mert fogalma sincs arról, hogy milyen a rúgás. Ő jár meccsre, vagy én?

B: Ez most hogy jön ide?

V: Ha meccsre járna, tudná, hogy milyen egy rúgás, ha én rúgok, akkor nem a foga repül ki, hanem ő maga egyenesen a kapuba.

B: Milyen kapuba?

V: Látszik, hogy a bíró úr se jár meccsre, hát a futball kapuba.

B: Van otthon futballkapujuk?

V: Ne forgassa ki a szavaim, egy szóval se mondtam, hogy otthon van futball kapunk, csak azt, hogy oda repült volna. Maga össze akar engem zavarni, ezért elfogultságot jelentek be és egy másik bírót kérek.

Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.