…Át szeretném élni, ami maradt,
Miközben szorítom két kezedet.
Csak magamból még… adni akartam
Mindaddig, míg lüktet még a szívem.
A hajnallal ébredni, gondoltam,
Hiszen mind remél, aki csak szeret.
Átélnék minden áldott-szép nappalt,
Amelyekben még reménykedhetek…
Dacolnék vadul gyötrő bánattal,
Megmosolyognám mindazt, mit lehet,
Bizakodnék egy jó nagy kalappal…
Hisz hinni a mában….fontos lehet.
Rákacsintanék… a búcsúzó „nyárra”,
Míg ma is … elköszönhetek Tőled.
Boldogsággal néznék újabb napokra,
Mit szűk hajnalaimon megélek.
S átélve e rám osztott heteket…
Újraélnék minden szép emléket.
Beírnám szíved emlékkönyvébe,
„Szép életem volt… Köszönöm, Neked!”
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...