Álom és valóság

Álom és valóság

 

A csodás reggel eljött végre,

álmomban felnéztem az égre,

fényesen csillogott a félhold,

rejtelmes volt a sötét égbolt.

 

Szempilláimat kinyitottam,

kiságyamban én pici voltam,

csillant egy szempár az ajkamon,

édes csók cuppant az arcomon.

 

Az ébredés varázsolt látványt,

simogatott a meleg párnám.

Ágyam fölött a földi fények,

édesanyám szemében égtek.

 

Kedves hangja szólt, szia kincsem,

hevesen dobogott a szívem,

mosolya megnyugtatott engem,

melegség ölelte át lelkem.

 

Ő bólogatva nézett engem,

érzelmek tüze égett bennem,

jelzett felém hogy minden rendben,

magasztaltam őt minden versben.

 

Nagyvilágban sok fényes ékszer,

csillogott anyám két szemében.

Ő őrangyal volt minden éjjel,

ő tanított hogy miként lépjek.

 

Vele álom volt ez az élet,

valóságban gyönyörű végzet,

mentünk az úton kéz a kézben,

hinta repült a játszótéren.

 

Mindannyiunk anyja édes s szép,

mint piros rózsa és lépes méz,

velük színpompás a zöld és kék,

őket nekünk adta föld és ég.

 

Cserepka István

 

 

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kicsiny falum KOSD

  A Naszály ölelésében megbújik egy falucska, ahol az estéknek még illata, a csendnek pedig dallama van. Kosd apró házikói között esténként ragyogó ablakok gyúlnak,

Teljes bejegyzés »

Önmagamtól messze

  Ne keress ott, ahol már nem vagyok. A tegnapok mögött, hol még egymásnak adtuk a holnapot.   Nem találsz mást, csak a székre dobott

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A szabadság törvénye

Nem a kövek emlékeznek, nem az utcák őrzik a nyomot. A szabadság mindig ott születik, ahol valaki nemet mondott. Volt, hogy puszta kézzel álltak vas

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Ismeretlen nyomokon

A hegygerinc szélén állt, alatta köd és rengeteg. Szürke ruhát öltött magára, hogy ne marjon bele a hideg. Valaha ő vezette őket, ismerte minden mozdulatukat.

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Az erdő szeme

Sokszor jártam a bükkösben, ahol köd terül el a sziklák között. Hallgattam a lombok neszét, míg alkony szállt a völgy fölött. A vadőr azt mondta

Teljes bejegyzés »