Álom és valóság

Álom és valóság

 

A csodás reggel eljött végre,

álmomban felnéztem az égre,

fényesen csillogott a félhold,

rejtelmes volt a sötét égbolt.

 

Szempilláimat kinyitottam,

kiságyamban én pici voltam,

csillant egy szempár az ajkamon,

édes csók cuppant az arcomon.

 

Az ébredés varázsolt látványt,

simogatott a meleg párnám.

Ágyam fölött a földi fények,

édesanyám szemében égtek.

 

Kedves hangja szólt, szia kincsem,

hevesen dobogott a szívem,

mosolya megnyugtatott engem,

melegség ölelte át lelkem.

 

Ő bólogatva nézett engem,

érzelmek tüze égett bennem,

jelzett felém hogy minden rendben,

magasztaltam őt minden versben.

 

Nagyvilágban sok fényes ékszer,

csillogott anyám két szemében.

Ő őrangyal volt minden éjjel,

ő tanított hogy miként lépjek.

 

Vele álom volt ez az élet,

valóságban gyönyörű végzet,

mentünk az úton kéz a kézben,

hinta repült a játszótéren.

 

Mindannyiunk anyja édes s szép,

mint piros rózsa és lépes méz,

velük színpompás a zöld és kék,

őket nekünk adta föld és ég.

 

Cserepka István

 

 

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Csendben összekötve

Csendben összekötve… ( évforduló ) Ahogy a szilveszteri fények csendben táncra kelnek, az idő lágyan átölel bennünket (…) Az évek hullámai között ott a te

Teljes bejegyzés »

Az alkotás végtelen útja

  Az alkotás végtelen útja   Toll rezdül, kék tinta papírlapon versként él tovább.   Szó pattan, kis szikra lelked mélyén izzó lángra gyúl.  

Teljes bejegyzés »

Névtelen kísértet

Névtelen kísértet Nem vagyok más, mint egy névtelen kísértet a saját életem romjai felett. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal lélek, aki

Teljes bejegyzés »

Fa Edéhez

Te voltál a költő, ki versét szavalta erővel, hévvel. Mind ámult, aki hallotta. Egód már rég levetkőzted, álltál csak pőrén. Elmerengtél: az emberiség mért él

Teljes bejegyzés »

A szent rettegés

A szent rettegés Nem azért félek, mert elhagytak, hanem azért, mert valami nálamnál sokkal nagyobb jelenlétét érzem. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy

Teljes bejegyzés »