Lassan ballag halk léptekkel felénk az éj,
A táj lehajtja fejét, nyugovóra tér,
Nap is horizont takarójába bújik,
Az ég sötét lepedőbe burkolódzik,
A világ lehunyja két csillogó szemét,
S szellő ringatja mint anya a gyermekét.
Akkor apró kis gyöngyök gyúlnak ott fenn
A holdvilágot nélkülöző éjjelen.
Mostan ezer s ezer éjvirág nyílik ki
Arany szirmaival szemet kecsegtetni
Annak, ki könnyel telve tud csak bámulni,
A vágyának kis dalait elsuttogni.
Szépen ragyognak a csillagok az égen,
Selymesen halovány fényt adva gyengéden
Táncolgatnak egymás mellett békességben,
Nem elnyomva vagy tengernyi irigységben.
Nincsen szólama fájás okozásának,
Csak a képe a békés harmóniának.
Bár az ember maga is ilyen lehetne,
Nem hazug, dobáló, olykor sötét elme,
Ki a másiknak a kis sebeit látva
Azt ütéssel, szúró szóval tovább zúzza,
S az vakítja magát önsértéseivel,
Hogy a lelke ne találkozzon reménnyel.
De élnek lenn Földön valódi csillagok,
Akár a mennyekből leszálló angyalok,
Akikben valóban ott él az értelem,
Tiszta szeretet, a valódi érzelem.
Őket keresgélem hát én éjjel nappal,
Ő fényüket akarnám látni mosollyal,
Velük igazán szép számomra a világ,
Nem csak sokszor lenézés és tudatlanság.
Author: Kazup-Nagy Máté
Köszöntöm az olvasót! Kazup-Nagy Máté vagyok, fiatal középiskolás diák, amatőr költő. Általános iskola óta írok verseket, és a mai napig az egyik kedvenc szabadidős tevékenységem, elfoglaltságom. Nem egy művem már megje- lent különböző antológiákban, amelyek mai napig mind sikert jelentenek. Verseimnek legfőbb témája a feltörő érzelmek rímekben való megfogalmazása. Az ember élete során sok mindent megtapasztal, akár az önfeledt örömöt, mely a csillagokig képes felrepíteni, vagy a mélyről feltörő fájdalmat, csak hogy egy-két példát megemlítsek. Számomra ezeknek versbe öntése egyrészt megnyugvást jelent, másrészt később a műveket elővéve és újból elolvasva könnyen fel tudom idézni azokat a pillanatokat, amelyek nagy hatással voltak rám. Ezen kívül a tájversek is közel állnak hozzám, hiszen akár egy őszi kép, vagy egy borongós téli nap is képes érzelmeket előhívni. Innen is köszönöm a családomnak, barátaimnak és tanáraimnak a bíztatást és a támogatást, valamint az Irodalmi Rádió szerkesztőségének, hogy tagja lehetek az alkotó közösségnek, és remélem, hogy a verseim elnyerik az olvasók tetszését!
Egy válasz
„De élnek lenn Földön valódi csillagok,
Akár a mennyekből leszálló angyalok,
Akikben valóban ott él az értelem,
Tiszta szeretet, a valódi érzelem.”
Igen, élnek, de nem biztos, hogy megtaláljuk őket. Akkor hát legyünk mi magunk, akik másoknak leszálló angyalok.
Szeretettel: Rita