Fiút vártál,
de kislány érkezett.
Hogy is mondják?
„Nincsenek véletlenek!”
Így jöttem én
lányként, mint harmadik,
apám kezét fogni, mert
szülő és gyermek is tanít.
És nőtt a gyermek,
ki csodált Téged!
Magába szívta
gyönyörű zenédet…
Szólt a gitár húrja,
búgott a harmónium hangja,
több szólamban énekelt
a család apraja-nagyja.
Ki mestere voltál
nem csak hangszereknek,
távcsöveddel megmutattad
a tejútrendszerünket.
Olvasni is megtanultam
egyes-egyedül,
csillag-gyermek lettem,
ki könyvekbe merül.
És láttam, ahogy szerelsz
tévét, meg rádiót,
hogy családodnak biztosítsd
a betevő falatot.
Fogócskáztál, fociztál,
ping-pongoztál velünk
és sakkozni tanítottál,
mikor megnőtt az értelmünk.
Kitartás, szorgalom
és jöttek a sikerek…
Büszke apa lettél:
„Ez az én gyermekem!”
Test és szellem…
akkor még nem értettem.
S a harmóniákat is
csak most hallom egyben.
Te ültettél lelkembe
becsületet, hitet.
Példa volt előttem
küzdelmes életed.
Életre szóló
útravalót adtál.
Csak úgy eszembe jutott,
hogy fiút vártál…
Author: Kedves Judit
„Minden a lélek sugárzásán múlik!” Számomra akkor érdekes egy mű - legyen az irodalmi, zenei, vagy képzőművészeti alkotás -, ha megérzem ezt a fajta sugárzást, vagy meghökkentő intellektuális élménnyel gazdagít. Igen, én magam is erre törekszem, amikor írok. Széles a paletta: Előszó, publikáció szakmai folyóiratban, újságcikkek helyi lapban. Mégis a versekben találok otthont. Rendszeresen járok a „Pincelíra” eseményre, Debrecenbe. Ott ismert és kevésbé ismert költők verseit hallgatjuk, olvassuk, a múlt századoktól egészen napjainkig. 15-20 éves koromban természetesen a szerelem és az élet nagy kérdései foglalkoztattak és jelentek meg verseimben. Majd több évtizedes csend után újra tollat ragadtam – akarom mondani: géphez ültem – és elküldtem az unokámnak írt rímhalmazt egy pályázatra. Meg is jelent a „Karácsonyi Kincsek” e-book kötetben, 2024-ben. Ezt követte 3 szerelmes vers a „Forró Vágyak” című, szintén e-bookban, ez év februárjában. Az Irodalmi Rádiónál „Az én nyaram” című antológiába került be a „Pipacsok” című versem. Talán a pipacsok is hirdetik, hogy „...a legigazibb érték maga az élet…se kezdete, se vége nincsen a létnek, …mert…az élet örök.”
2 Responses
„Büszke apa lettél:
„Ez az én gyermekem!”
Nagyon szép, meghitt sorok. Gyakorta épp abban leljük meg a legtöbbet, akitől a legkevesebbet reméltünk.
Szeretettel: Rita
Köszönöm szépen!