Érintés

Érintés

Egyed-Husti Boglárka novellája

A csónakommal szinte ringatózva úszik a folyón. Ösztönszerűen a kezemet a tóba merítem és akkor megérintek valamint. Úgy megijedtem.

Valami úszik a víz felszínén. Csak a sikoltozásom hangzik a tóban majd egy olyan fél óra múlva szerencsére egy horgászokból álló csoport segít kijutnom. A testem át van fázva, vacogok és rettegtet és suttogok egyszerre.

„Valami úszik a tó felszínén.  A kezemmel hozzáértem” -mondom a körülötte állóknak és rögtön hívják a vízi mentőket én meg kapok egy meleg teát.

Amíg a tea kicsit átmelegít az események egyszerre filmszerűen peregnek le egymás előtt. Hol lassan, hol gyorsan, de a vége ugyanaz. Az a valami ott lebeg a víz felszínén míg végül kiderül, hogy egy holtest az.

Egy emberi holtest-mondogatom magamba, egy emberi holttestet érintettem meg.

Elfog a rettegés, vajon ki lehetett az és hogyan halhatott meg? Ezek a kérdések suhannak át az agyamon.

Aztán kiemelték a vízből a testet és betették egy furgon szerű autóba engem pedig átvittek a kapitányságra kihallgatni.

Miután végeztünk egy nagyon kedves pár felajánlotta, hogy aludjak nálunk, mivel már túl késő volt, hogy bárhová is menjek. Egész este ezzel az álomképpel álmodtam.

Álmomban az érintésemmel megöltem egy embert.

Vége 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A pad

Alábbi írásom az Irodalmi Rádió Ágra hulló arany című tavaszi antológiájában jelent meg.   A közparkban, a kerek díszágyás és a platánsorral szegélyzett sétány között

Teljes bejegyzés »

Anyák napjára

-Szia Anyuu! – hallatszott az utcáról egy vékonyka hang, majd a gazdája szöszke buksija is felbukkant, azt egy narancssárga hátizsák követte, ami nagy lendülettel repült

Teljes bejegyzés »

Izzó parazsak

Izzó parazsokon lépdel a lábam, visszafognám, de menni akar. Égető vágyban uralkodik rajtam, szalmaláng érzés, nem diadal.   Látom az utam, napfénnyel világít, kirajzolódik gyorsan,

Teljes bejegyzés »

Acél sínek

Acél sínek vezetnek az úton, kattognak rajta a vonatkerekek. Váltani kell néha tudom, mert van út, mely sehova sem vezet.   A jó jövő megcsillan

Teljes bejegyzés »

Veled átélni

Veled átélni   Veled akarom átélni, A szürke hétköznapokat; Sétálni, vagy csak ülni egy padon, És nevetni nagyokat. Boldognak lenni, Csak veled szeretnék; Mindent, amit

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Így tanultam

Menni, menni, visszanézni. Sosem szólni, csak remélni. Mindig újra megpróbálni, sosem bukni, csak felállni.   Mindig kérni, nem elvenni. Hogyha más kér, akkor adni. Nem

Teljes bejegyzés »