Fák tövében.
Írta: Egyed-Husti Boglárka
A fák tövében, az erdő mélyén a kunyhóba él egy bácsi. Tiszta forrásvízért megy le minden reggel a patakhoz. kezében egy kis kosárka, apró növényeket gyűjt össze. Kiszárítja majd főzetet készít belőle.
Sokat sétál, az erdőben rőzsét, fát gyűjt. Gyerekeket táboroztat és kiránduló utakat tervez.
Az erdészek szeretik, Pista bácsinak hívják. Ő sokat nem beszél, inkább csendesen mosolyog, a nagy bölcs szemeivel. Így a nevét se tudjuk, csak valamiért rajta maradt a Pista bácsi.
Sokan azt hiszik, akik látják és találkoznak vele, hogy milyen boldog ember. Egész nap friss levegőn van.
Persze Pista bácsi fiatalos mozgása is sokat tesz ennek érdekében.
Eteti az állatokat, néha kimegy az erdőből a városba. Ott a piacon árulja a szárított virágait.
Elmondja melyik virágnak mi a neve, hogyan szárítja ki őket.
Nekem mindig szegfűt ad. Azt mondja illik hozzám.
Így én lettem az ő Szegfűje.
Gyakran megkér menjek fel hozzá olvassak neki, ő ugyanis nem tud olvasni.
Megírja milyen könyveket hozzak ki neki a könyvtárból és megtanít virágokat préselni.
Néha esküvőn készítünk virágokat. Így kezdtem virágokkal foglalkozni.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.
