Csak felpattanni egy vonatra

Csak felpattanni egy vonatra
Elmenni Velencére, vagy Agárdra
Elsétálni ébren az éjszakát a parton
Ahol az emlékek összegyűlnek
Amikor a múlt, jelen, jövő
Mind a vízben egyesül
Még csak el sem mosódik
Csak belenyújtod az ujjaid
És hirtelen egyszerre van
Tavasz, Nyár, Ősz és Tél
Egyszerre találsz kulcsot a sárban
Iszol forró teát
Futsz és nevetsz az esőben
pocsolyákban ugrálva
Várod a napfelkeltét hajnal ötkor
tükröződni a vízfelszínen
Építesz homokvárat
Dobálsz iszapot
Majszolod a fagyit
Nézed, ahogyan a keresztapád
elsétál, de a korsó a kezében marad
Kapod meg kétévesen
a kedvenc felfújható krokodilod
Aminek később csak a lábai maradnak meg
és azokat rágcsálod
Ugrálsz a kinyúlt fürdőruhában
Esel seggre a vizes jégen korcsolyával
hogy alsóneműig ázol overallban
Futsz össze rég nem látott ismerősökkel
Rántjátok fel egymást egyensúly hiányában
koppanva a fagyott víztükrön
Etetsz hattyúkat másokkal kergetőzve közben
Tesztek egy utolsó sétát
szeles őszi időben
Esztek egy hekket, ketten, csendben eltipegve
a csárda mögötti falatozóig
miközben beállítják a futóművet
Hallgatod kintről azokat a dalokat
amiket más korokból hozol

És hirtelen, mindben akarsz lenni
Egyszerre
Távol a jelentől, ahol mind van
És egyik sincs
Se tél, se ősz, se tavasz, se nyár
Se eltelt évek
Csak a csendes, felszabadult lélegzet
Csak egy halk, de annál mélyebb mosoly:
Vége van
És jó volt
Még folytatódik a lista
Ami már egy másik könyv lapjaira íródik.

Author: Lieszkovszky Veronika

2010 óta írok aktívan. Verseket, novellákat, szösszeneteket, mikor mi szeretne papíron megtestesülni. Bár a fiókjaimba még mindig fér, úgy gondolom, talán, ha napvilágot látnak, mások is megtalálják bennük azt, ami számukra fontos, szép, vagy éppen aktuális.