Szeretem hallgatni a betűket,
Amiket leveleiben olvasok,
Mert ez a valami bennem lüktet
S ihletet is kaphatok.
Ihletet kapok tőle;
Elképzelt sorai végéről
Néha elszökik a kérdőjel,
Úgy ír, szíve mélyéről.
Legalábbis ezt képzeltem,
Mikor beleestem a képekbe,
Miket gúnyosan elneveztem
A magam módján: szerelemnek.
2025.07.28.-B.R.M.
Author: Busa Regina Mária
Az írás gyerekkorom óta az életem része. Szerzőként és kommunikáció szakos hallgatóként a kreatív írás és a médiavilág határterületei foglalkoztatnak. Verseim több, az Irodalmi Rádió által megjelentetett antológiában is olvashatók. 2022-ben „A jelen verse” című írásom megjelent a Marsbook Kiadó gondozásában kiadott Létvágytalanság című antológiában. 2026 februárjában látott napvilágot első önálló verseskötetem, Szerelemszilánkok címmel. Jelenleg kommunikáció és médiatudomány szakon tanulok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatójaként. A digitális kommunikáció és a tartalomkészítés világa közel áll hozzám, szerzői közösségi oldalaimat is magam menedzselem, ahol írásaimmal folyamatosan építem az olvasói közösséget. A Szerelemszilánkok című kötet megrendelhető itt: https://webshop.marsbook.hu/Szerelemszilankok


3 Responses
Kedves Regina!
Nagyon szép a bemutatkozásod és valójában tetszettek az írásaid is, de soha nem jeleztél vissza, a megkeresést meg se köszönted. Nem az jött le a hozzáállásodból, amit a verseidben képviselsz, ezért nem tartalak hitelesnek. Nem vagy köteles viszonozni a látogatást ezzel tisztában vagyok, de egy köszönet azért jól esett volna, de Tőled azt se kaptam meg. Ehhez is jogod van, de ne csodálkozz, ha magadra maradsz!
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Sajnálom, hogy csalódást okoztam a viselkedésemmel, nem állt szándékomban. Úgy vélem, nem feltétlenül vagyok köteles reagálni az írásaim alá érkezett hozzászólásokra, ez az Ön esetében sem volt másképp. Eleinte még válaszoltam, reagáltam, megköszöntem az olvasást, a szép szavakat, stb., de valahogy alábbhagyot a kedvem ezekhez. Örülnék, ha eltekintve ettől, továbbra is olvasná munkáim.
Üdvözlettel:
Regina
Kedves Regina!
Se reagálni, se viszontolvasni nem vagy köteles. Az ember nem csak kötelességből tesz valamit, hanem érdeklődésből is. Megtiszteli az olvasóit mind a válaszával, mind akár viszont olvasással is. Nem kötelességből. Irodalmi oldalon se köteles jelen lenni senki. Ezek önkéntes, magunk által választott cselekedetek. Annyit írsz a szeretetről, amit asztán a viszonyulásaid, visszajelzéseid nem tükröznek. Én sem akartalak megbántani, csupán fel szerettem volna a figyelmed arra, hogy jó, ha a szavaink összhangban vannak a tetteinkkel.
Szeretettel: Rita