Mindentudó telefonok

Egy srác a parkban sétálva megpillantott egy lányt a padon. Jól mutatott a kis csajon a piros virágmintás ruha és a vékony pántú szandál. Barna hajához hihetetlen kék szeme. A fiatalember azon morfondírozott, hogyan szólíthatná meg. Feltűnt neki, hogy a szépség a telefonjára meredve kuncog.
– Mit nézel a telefonodon? – kérdezte magabiztosan a fiú.
– Cuki videókat. Látod? Biztos te is ismered ezt az oldalt.
– Ó, nem. Igazság szerint egyiket sem.
– Akkor minek neked a telefon? – csodálkozott a lány.
– Beszélgetni szoktam rajta a barátaimmal és a családommal. SMS-t és e-mailt küldök a segítségével. Leggyakrabban természetfotókat készítek a kirándulásaimon, és az utazásaimat is megörökítem vele. Programlehetőségeket keresek rajta.

A lány elgondolkodott. Tetszett neki a furcsa fiú. Menőn nézett ki a zöld sportmezében, hófehér tornacipőjével, szőke hajával és zöldes szürke szemével. A hóna alatt egy kosárlabdát tartott. Hogy lehet ilyen makulátlan a cipője, ha szeret mozogni?
– Hűha, ez érdekes. Azt hittem, mindenki a közösségi médiát bújja, nyelveket tanul vagy zenét hallgat – jegyezte meg a csajszi.
– Nyelvkönyvekből tanulok, szókártyákat használok, és rádiót hallgatok- válaszolta a srác.
– Milyen érdekes vagy! Mi, ha összejövünk a barátnőimmel, le sem tesszük a telefont. Megmutatjuk egymásnak, hogy ki mit fedezett fel a telcsijén. Rengeteg lehetőség van online.
– Tudod, jobban szeretem az offline lehetőségeket. A barátaimmal sportolunk. Most is odamegyek. Ha magam vagyok verseket írok és fantasy-kat olvasok. Most sajnos sietek a meccsre. Találkozhatnánk holnap is itt?
– Örülnék. Jó kosárlabdázást! – búcsúzott a lány.
– Köszi. Nagyon várom a holnapot- tette hozzá könnyedén a srác.
Másnap a fiú ráért hosszasan elidőzni. A csajszi megint piros ruhában érkezett. Ezúttal egy fa díszítette a pólóját, melyhez kék sortot viselt. A telefonját nem vette elő. A leányzó folytatta a kíváncsiskodást:
– TV-t sem szoktál nézni?
– Moziba járok. Megnézhetnénk együtt A futni mentem című filmet! – vetette fel a fiú.
– Szívesen. A híreket azért követed? – a csajszi nem hagyott fel a kérdezősködéssel.
– Csak, amit a rádióban bemondanak.
– Te nem kapcsolódsz a világhoz! – értetlenkedett a lány.
– Dehogy nem. Rendszeresen vért adok. A helyi kosárközösségben vásárlok. Ügyelek arra, minél kevesebb legyen a szemetem, és kerülöm a műanyagok használatát. Szeretném csökkenteni az ökológiai lábnyomomat, és arra törekszem minél nagyobb legyen az ökológiai kéznyomom. Részt veszek a kulturális eseményeken.
– Egy részükről még sosem hallottam. Mit jelent a kosárközösség és az a bizonyos kéznyom?
– Keress rájuk később a telefonodon! – tanácsolta a srác. – Most inkább fényképezzük le a fákat.
A két fiatal lelkesen fotózta a park platánfáit, a fenyőket, az akácokat, a japán cseresznyefákat. Azok éppen virágoztak. A rózsaszín szirmokról közeli fotókat is készítettek. A fiatalember hozott egy könyvtári könyvet a fákról, amiből kikeresték azoknak a fáknak a nevét, amelyeket nem ismertek. A naplementét is megörökítették az aranyórában. A kamaszok megfogadták, hogy legközelebb a virágokat fényképezik.
Este a csajszi feltette a legjobban sikerült fotókat a közösségi média oldalára. Nagy sikert aratott velük. Sokáig olvasgatta az információkat a sráctól hallott újdonságokról. Rákeresett a lakóhelyén adódó lehetőségekre. Legjobban az ökológiai kéznyom fogalma tetszett neki. Minél többet akart tenni a Földért, hogy neki is minél nagyobb legyen az ökológiai kéznyoma.

A kamaszok egyre gyakrabban találkoztak. Együtt élték offline életüket, melyet az interneten népszerűsítettek. Sokan követték a példájukat. Nyomot hagytak a világban.

Author: Horváth Zita

Gyermekkorom óta egyre jobban szeretek olvasni. Első legkedvesebb olvasmányaim: Horgas Béla: Mesélek a zöld disznóról, Hetvenhét magyar népmese, A. A. Milne: Micimackó és Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Magyartanáraim: Pék Pál, Borók Erzsébet és Dr. Márkus Ferenc emberségre és az irodalom szeretetére neveltek. Kamaszkoromban kezdtem el verseket írni. Ha valami fájdalom ért, versírással vigasztaltam magam. Néhány nap múlva kidobtam az írásaim. Amit először megtartottam egy töredék: Ragyogó tündefény Áradó hű remény Boldogság Első versem 2001.07.18-án született Csipkerózsika felébred címmel. Eleinte csak magamnak írtam, majd pályázatokra. Miután művész barátnőm felfedezett, 2015. februárjában önálló irodalmi estet szerveztetett nekem. Írásaimon érződik a foglalkozásaim hatása. Szombathelyen végeztem tanító szakon, később Kaposváron könyvtárosként. 2022-ben csatlakoztam a Takács László Irodalmi Körhöz. A tíz éves TALK Egyesület Örök most antológiájának címadója vagyok. Verseim antológiákban jelentek meg. Karácsony fénye című költeményemmel kerültem az Irodalmi Rádió szerzői közé. Köszönöm a lehetőséget.