Mondd, milyen élete lesz annak, aki szívet cserél?
Vajon vad mézből és sáskából is megél?,
mint János a Jordán mellett kint a pusztában
de Ő fel volt vértezve Isten parancsával
Aztán a szellem ereje, s a test deleje
újabb csatában összemérkőzött vele
De csak hitte, hogy az idő hátán vitte
Sem nap, sem hold nem segít most
botorkáló szavaim között ing az óra,
mely lassan már engem hív nyugovóra
Szavaktól megkötve érezzük bánatod
amit itthon elértél, már nem folytathatod
A kinti csalódások egyre távolítanak hazádtól
vagy más dimenziókat látsz egy új világból
Mondd, milyen fájdalma lehet egy anyának
ha gyermekét már csak hírből ismeri,vagy a híradásból
A nyughatatlan száguldó jelen hem hoz írt fájdalmára ,
pörölve a percekért vár a reggeli telefonhívásra
Mondd, mit érezhet egy aggódó apa gyermeke pálfordulására ,
ki elveszítette hitét, szinte szeme láttára
Ma minden lépcsőfokon más – más világ fogad
a sok hazugságot hazádról, míg meg nem ízleled
el nem mulaszthatod, s így kiköpni sem tudod
Távol tartod magad családodtól, szülőhazádtól
talán félsz az igazságtól, a kiábrándulástól
A földi létben míg élünk, nincs veszve semmi sem,
hátralévő napjaim során ezt adja Istenhitem
Ezzel a verssel búcsúzom, több verset nem írok. Két elkezdett prózai írásom befejezem, új verses kötetet adok ki, a verseimet, írfásaimat rendezem
Búcsúzom olvasóimtól.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
4 Responses
„Távol tartod magad családodtól, szülőhazádtól
talán félsz az igazságtól, a kiábrándulástól”
Remek gondolatok. Rendkívül értékes és hiteles írás. Sajnálom, hogy ezzel a búcsúzás pillanata is elérkezett, bár részben megértem, mert annyira érdektelenek az alkotók, hogy bennem is felmerült, hogy nem teszek fel semmit, mert nincs értelme, hiszen nem olvassák, nem reagálnak rá. Ugyanakkor az Irodalmi Rádió vezetői nagyon sok lehetőséget adnak, akár megjelentetésre, akár megzenésítésre. Már több irodalmi oldalon is jártam, de ennyire passzív alkotói közösséggel még nem találkoztam.
Jó egészséget, sok örömöt, békességet és erőt kívánok az élet minden területén!
Szeretettel: Rita
Ha ez a vers arról szól akire én gondolok akkor a miérteket is végig kellene gondolni. Igy nagyon egyoldalú az irás, igaz -ha az unokáim egyszer mementóként elolvassák- hát… nem lesznek büszkék a költöre.
Kedves Katalin!
Szerintem a költői szabadságot nem korlátozhatja senki, más kérdés, hogy kinek tetszik és kinek nem. Hutás úr a saját gondolatait közli és ez így helyes.
Szeretettel: Rita
aszonggya: „mint János a Jorán mellett kint a pusztában”.
erre nem emlékszem. mármint hogy mit is csinálhatott a János a Jorán mellet kint a pusztában. ez valahogy kimaradt az írásból, legalábbis én nem találtam rá a válaszra, ezért szabad a gazda: vajon mit?