Augusztus

Másképp süt a nap,

másképp fúj a szél is.

Másik arcát nyújtja,

felénk most az ég is.

Ezernyi csillag

búcsút mond örökre.

Fényes pompájával

zuhan le a Földre.

Csillagok vagyunk mind,

valakinek egén.

Boldogan ragyogunk

s él bennünk a remény,

hogy majd egyszer, újra

mint csillagok az égen,

egymás mellett ragyoghatunk

úgy mint réges-régen.

Tóth Ilona
Author: Tóth Ilona

Tóth Ilona vagyok, 1957. január 7-én születtem Bercelen, Nógrád Vármegye egyik legszebb településén. Az élet sokfelé sodort az országban, de húsz év óta újra a szülőfalumban élek, ma már nyugdíjasként. Az irodalom, az olvasás, írás szeretete kisiskolás koromtól elkísért és segített sok élethelyzetben. Hozzám legközelebb mindig a versek világa állt. Ebből adódik, hogy saját gondolataimat is versekben fejezem ki, bár vannak prózai szösszeneteim is. Nagy örömmel tölt el, amikor nem csak a magam, hanem más embertársaim kedvére valót tudok írni.

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. „él bennünk a remény,
    hogy majd egyszer, újra
    mint csillagok az égen,
    egymás mellett ragyoghatunk
    úgy mint réges-régen.”

    Nagyon szép sorok. Én a szüleimmel szeretnék együtt ragyogni az égen.

    Szeretettel: Rita

    0

    1. Kedves Rita,köszönöm szépen. Nagyon nehéz dolog eldönteni,hogy ki is legyen az a csillag. Sok szerettünk már ott van a csillagok között, Én a páromat választanám,mellette a földi életben is ragyogtam és remélem majd csillagként is együtt ragyoghatunk az idő végezetéig. Üdvözlettel:Ica

  2. Kedves Ilona!

    Igen, kinek ki. Számomra nem kérdés, mert a páromra nem számíthattam, akik igazán, őszitén a sírig szerettek, azok a szüleim voltak.

    Szeretettel: Rita

Hozzászólás a(z) Tóth Ilona bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Március óta 

Mikor is írtam rólad, neked utoljára? Talán március közepén mérgemben, Hogy kezdtél elmenni rossz irányba S hogyan süllyedsz el a mélyben.   Azóta is beszélnünk

Teljes bejegyzés »

Ébredezés

Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat újságíróként, főszerkesztő-helyettesként, korrektorként, kommunikációs és PR- marketing asszisztensként kezdtem. A

Teljes bejegyzés »

Levegőt!

  Minden jó lesz, magamban ezt hajtogattam. Aztán már levegőt sem kaptam, annyira megfelelni akartam…. Alárendeltem sok mindennek magam. Pedig… nem tudhatod a sors mit

Teljes bejegyzés »

Káprázat

Fantáziám képének műalkotása, Egy ember, kinek megvakít hibátlansága. Fényévnyi távolság van kábulatom és közted, Mindent, mi bennem nincs, te magadba fűzted.   Gondjaim hadát így

Teljes bejegyzés »

Vajon örökre eltűntek a csillagok?

A belvárosi buszmegálló sarkába húzódva ácsorgott, miközben egy vékony, puhakötésű, sötétkék könyvecskét szorított erősen a mellkasához. Közel egy órát kellett még várakoznia a busz érkezéséig, de nem bánta – szándékosan jött korábban. Válláról lassan lecsúszott

Teljes bejegyzés »

A Föld még lélegzik

Még lélegzik… de akadozva beszél… rekedt torkán szél sikolt, ó, mily fájón zenél! Sorvadó erdők közt rohan az idő, volt egyszer egy élet – sírja

Teljes bejegyzés »