Adj még egy percet,
csak, hogy megfogjam kezed.
Adj még egy percet,
hogy láthassam szemed.
Adj még egy percet,
hogy halljam hangodat.
Csak adj még egy percet,
hogy magamba zárhassalak.
Adj még egy percet,
nem kérek többet.
Csak egy utolsó percet,
hogy meg menthesselek.
Adj még egy utolsót,
hogy csókokkal temesselek.
nem kérek többet,
csak még egy percet,
hogy utoljára,
még veled legyek.
Author: Vallyon Miklós
1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.
Egy válasz
Egy kicsit több időt vesznek igénybe ezek a vágyak, mint egy percet, de érthető, ha az ember nagyon szeret.
Szeretettel: Rita