Egy kérésem, lenne,
ha valaki meglelne,
útszélre dobva,
gyötörve, taposva,
ázva véres sárba,
szemeim becsukva,
ordítva némán,
nyúlva kezed után,
kérve, könyörögve,
álnokul esdekelve,
térdre hullva,
úgy suttogva,
nagy szemekkel
törött szívvel,
zokogva bárhogyan,
hogy ki hallja megroppan,
sírásomat meg is szánva,
mégse, mégse vigyél haza.
Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.
Edit Szabó : Az én anyám Mottó : Anya csak egy van ! Az én anyám úgy szeretett, nem engedte el kezemet, kicsi falu,kicsi háza,
A pozíció muníció, vagy uralom? Magától kérdi: így adom magam, vagy eltakarom? Vonzóvá tesz a hatalom? A rang, mint egy dió kemény burka, értékes magját
Két idegen, két szomorú árnyék. Férj és feleség. Két különálló világ. Csak ülnek szótlan, ugyanabban a szobában, egymástól néhány méternyi távolságban. Ülnek némán. Nem beszélnek. Hallgatnak. Köztük korlátok húzódnak. Magányosak. Mindegyikük önnön magába
Kihűlt kályha Romos házban potyogó vakolat. Megrendülve nézem a falakat. Valaha élet lüktetett a kályhán, jövőről szőtt álom énekelt a lángján. Most
Csak, mint a víz Egyszerű szavakkal szeretném mondani , ha valami fáj bent, vízként feloldani . Búvó patak útján előre, előre, át a
Ébredés Halvány zöld ereken átsüt a napsugár , tavaszba borulva minden a szépre vár. Friss illat . Újra él gyenge, ringó levél, halott
3 Responses
Hm…és íme, itt a „testvérvers”…
Mit is mondhatnék ? Inkább az első, Zita, inkább az első, mert az ember társas lény…bár, elismerem, nem mindegy, ki és mi az a társ ! Mind a kettő nagyon jól van megírva. Üdv !
Kedves Zita!
Ez remek.Ez a változat nekem jobban tetszik. A szavakkal való brilliáns kezelés, gratulálok!
Üdvözlettel
Antal
Köszönöm szépen Antal!