Utazunk

Bepakoltam. Bőrönd csurig.

Hú, de nehéz!

Minden benn van? Az idegbaj

Lassan benéz.

 

Ellenőrzés. Vizsgálatok.

Gyomrom egyben.

A poggyászom mustrálgatják.

Aztán engem.

 

Nadrág övem rajtam maradt.

Nem bejelzett!

-Lábat széjjel, karokat fel!

Lefegyverzett.

 

Repülőben szűken ülünk.

Sajog lábam.

Valahára odaérjünk!

Minden vágyam.

 

Fogytán van már a türelmünk.

Várunk megint.

Hol a buszunk? Emberünk néz,

És csak legyint.

 

Húsz óra út. Csak egy ágyat

Követelek.

Nem érdekel semmi már. Le-

Cövekelek.

 

Reggel aztán bosszúságot

Hátra hagyjuk.

Élményeket, tengert, napot

Csak úgy faljuk.

 

Mire mindent kiismertünk,

Eltelt a hét.

Pakolhatunk, dugdossuk mi

Ám a szajrét.

 

Kagyló, csiga, korall, kövek

És tequila.

Nem tehetném a bőröndbe,

Fejem lila.

 

Landolunk már. Ferihegyen

Vagyunk végre.

Bőrönd sehol. Nyaralásnak

Így lett vége.

Wágner Judit
Author: Wágner Judit

Wágner Judit vagyok. 58 éves budapesti lakos. Családi állapotom: 34 éve férjnél, 3 már felnőtt fiú gyermek édesanyja. Közgazdasági egyetemet végeztem, de a szakmámban nagyon rövid ideig dolgoztam. A tradicionális családi modellnél maradva, én a gyermekeim mellett itthon maradtam. Ma már, mivel a fiúk kirepültek, a háztartás maradt, és a hobbi. Az egyik a tenisz, melyet, gyerekkorom óta űzök. A sport életem mindennapos része. Szenior versenyeken, csapatbajnokságon veszek részt. Ami a másik kedvenc időtöltésem, és ami miatt valójában önöknek bemutatkozom, az a versírás. Nagyon érdekesen kezdődött. 5-6 évvel ezelőtt egy családi karácsonyozást rendhagyó módon terveztük megrendezni. Úgy, hogy mindenki adjon valamit elő a többiek előtt. Ez lehetett éneklés, hangszeres előadás, színház, mese olvasás. Mindenki kedve szerint választhatott. Én, mivel nem nagyon szeretek szerepelni, a vers írást választottam. A családról írtam rímbe szedve. Hát innentől kezdve, születésnapokra, más családi eseményekre, ballagásra az én ajándékom mindig egy személyes vers volt. Aztán már nem csak alkalmakra írtam, hanem csak úgy. A természetről, évszakokról, érzéseimről. Elkezdtem böngészni az irodalmi pályázatokat. Neki bátorkodtam beküldeni verseket a megadott témákra. Önökre is így találtam rá. Sorakoznak is a könyvek, melyekben verseim megjelentek önöknek hála. Valahogy rákeveredtem a poet.hu oldalra is, ahol már több ,mint 250 versemet töltöttem...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Október

Rózsa Iván: Október (öt haiku) színes október: lázadás, népfelkelés – áldott időszak október van még, de közeleg november – elmúlás hava október hava: nappal meleg

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Tangerine Dream

Rózsa Iván: Tangerine Dream (haiku) halálunk csupán „kozmikus lakcímcsere” – állapotváltás Budakalász, 2025. október 24. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Kibicek, ripacsok

Rózsa Iván: Kibicek, ripacsok Lét és nemlét között feszül a kötél; Rajta táncol egy-két ripacs: „Ugorj! Ugorj!” – üvölti a kibic közönség – „Mutasd meg,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Alapigazságok

Rózsa Iván: Alapigazságok A hülyék bolygóján minden a pénz körül forog, ahogy a Föld a Nap körül kering. Ezek alapigazságok. Ezen a furcsa bolygón az

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A maszkabál vége

Rózsa Iván: A maszkabál vége Az emberiség egy adott, áldott időpontjában lehull az összes maszk azokról, akik álarcokkal fedezték igazi énjüket, személyiségüket. A jóknak nem

Teljes bejegyzés »