Benned, tiéd…

                                                                                                                                                                                                             „benned, tiéd…”

azért jöttem, hogy
lássam e gyönyörű világot,
e világot – s benne magamat.

mert benned a minden:
ha virághoz hajolok,
sós szellőt szagolok,
mólóról tengert nézek,
lubickolok, majd
mélyére merülök…

merülök mindenbe, mi van,
mi adatott, mi elém jön – öröm,
eláraszt, elmegy, elhagy,
mit a szél elfúj, mit a vihar elragad.

és sokszor keresem magam,
és meg is találom…
benned.

míg itt vagyok – ha reggel ébredek,
ha könnyű a levegő,
de sűrű a gondolat – kiszellőztetem
magam, mezítláb fűre állok,
arcomat a napnak
kínálom, s a testem
az enyém…

gondolom…
de tudom,
hogy valójában
a tiéd…

te vagy a világ,
világom,
s én benned vagyok
tiéd…

2025.10.27

Adorján L. Zoé
Author: Adorján L. Zoé

Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…

3
Megosztás
Megosztás

5 Responses

  1. Kedves Zoé!

    Csodálatosan szép szerelmes sorokat írtál, de én tudom, hogy Te nélküle is VALAKI vagy, nem csak vele, benne. Magadat leled meg az óceánban és a csendben, de Tied a lélek, a szív, mely miattad és érted dobban, Tied minden, amit meglátsz és amely örömet okoz Neked. Tied a gondolatod, melyekből csodás alkotások születnek és igen, mivel társas lények vagyunk, örömmel adjuk át magunkat, az érzéseinket, szerelmünknek. Vágyjuk a jelenlétét, hallani akarjuk a szíve dobbanását, érezni a teste melegét, a szavait, melyek hozzánk és rólunk szólnak, de önmagunkban is valakik vagyunk.

    Szeretettel: Rita

    1. Kedves Rita!

      Ez a legszebb hozzászólás, amit valaha kaptam. Köszönöm szépen csodás szavaidat. 🙂
      Mindenkinek van saját világa. A vers erről a világról szól. „mert benned a minden:
      ha virághoz hajolok”… stb. Valójában, mivel benne élek, ezért vagyok „övé”.

      Szeretettel: Zoé

  2. Kedves Zoé!

    Végtelenül örülök annak, hogy hozzászólásom ilyen sokra értékelted, amit a legszebbnek tartottál, amit valaha is kaptál. Igazgyöngy vagy, drága kincs. Szeressed magad, számodra Te legyél a legfontosabb és ha így tudod magad szeretni, akkor képes vagy ebből a szeretetből másoknak is adni. Te képes vagy. Legyen nagyon szép napod!

    Szeretettel: Rita

  3. kedves Zoé,

    nem tudhatom, hogy ez a vers, s ezek a sorok szerelmes sorok-e, s ha igen, embernek, vagy a saját belső világodnak, és azon belül egy belső megnyugvásról szólnak-e, bár úgy vélem, ez az utóbbi lehet inkább a „megfejtés”. és ez az „Írás” szerintem nem is vers, hanem sokkal inkább csak annak látszik: egy emberi érzelmi gondolatfűzér; benne a szavak csak hangsorok, olyanok és pont olyanok, melyek akkor és ott és pontosan azt a belső zenét, hangzást és hangnemet rögzítik, amit éppen akkor éreztél, amikor leírtad őket, szépen, egymás után.

    jó, hogy közreadtad, jó volt elolvasni, jó ízlelgetni, s merítgetni belőle…

    1. köszönöm szépen, kedves Gábor. igen, valóban az utóbbi a „megfejtés”.
      e belső világ zenéje soronként, szóról szóra „kihallatszik”, és eszerint nemcsak hallgatható, hanem meg is hallható minden érzés, ami akkor hangként megszólalt.

Hozzászólás a(z) Ivántsy Gábor bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ha majd…

Tudom jól, nem tarthat minden örökké.  Egyszer majd elmúlik,véget ér,  ha mégoly szép is a meleg nyár s vele a napsütés.  Ha majd fenn az égen sötét felhők vonulnak.  Ha majd hideg, csípős szelek fújnak újra.  Ha majd a magasból szomorú őszi esők hullanak. 

Teljes bejegyzés »

A boldogság titka

A boldogság titka   Hallgatni édesanyád méhében két szív örök dobogását. Átélni a földi megszületés fényes égi ragyogását.   Meglátni egy varázslatos szempár két csodálatos

Teljes bejegyzés »
Prózák
Petes H. László

Képzelt égi traccs

részlet. rész     Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap… bandukoltam az égi fellegek

Teljes bejegyzés »

Kövek

Rég álltak így egymás mellett, ezredévek múltak, teltek, ők hallgatagon figyeltek, jól értették már a csendet.   Egyiküknek büszke szirtje merészen kéklett az égbe, másikuknak

Teljes bejegyzés »

Hajnali tavasz

Edit Szabó : Hajnali tavasz Bágyadtan kél fel a korai napsugár, áttör magasból a kéklő felhők útján, szép sárga fénye melegíti a szemem, de testemhez

Teljes bejegyzés »