Lelkem a természetben

Sápadt porladozó kavics folyam útjának mentén

Illatos, selymes tulipánok, élénk, vörös rózsák,

S mint védelmező szülő magas égbe emelkedvén

Dús lombokkal nyújtanak hűs menedéket a tölgyfák.

 

Messze nyúló, széles fűtakaró nagy pusztaságon,

Mely a simogató nyári szellőben lengedezvén

Hullámoz, akár a lágy víztükör mély óceánon,

S benne egy szép leányka, mint a tenger naplementén.

 

Nádasnak erdeje alkot tó körül vastag függönyt

A nap arany fényének áradatában úszkálva,

S az alkonyatkor e függöny mögötti varázst látva

Csörgedező csermelyként érzem két szememben a könnyt.

 

Szálldogál kis szimfónia, az édes madár ének,

S fülembe érve öleli puhán megfáradt lelkem,

S az viruló, mézédes virágként nyílik meg bennem,

S sóhajtva e harmóniában végre megpihenek.

 

Oh, mily gyönyörű eme csend, mily nyugalmas e magány,

Rajtam nyugvó szürke fátyol fakulóbb, s már halovány,

Szabadan szárnyal a lelkem, s szabad minden érzelem.

Sírj lelkem, légyen hát folyam, vagy ugrálj víg mezőkben!

Kazup-Nagy Máté
Author: Kazup-Nagy Máté

Köszöntöm az olvasót! Kazup-Nagy Máté vagyok, fiatal középiskolás diák, amatőr költő. Általános iskola óta írok verseket, és a mai napig az egyik kedvenc szabadidős tevékenységem, elfoglaltságom. Nem egy művem már megje- lent különböző antológiákban, amelyek mai napig mind sikert jelentenek. Verseimnek legfőbb témája a feltörő érzelmek rímekben való megfogalmazása. Az ember élete során sok mindent megtapasztal, akár az önfeledt örömöt, mely a csillagokig képes felrepíteni, vagy a mélyről feltörő fájdalmat, csak hogy egy-két példát megemlítsek. Számomra ezeknek versbe öntése egyrészt megnyugvást jelent, másrészt később a műveket elővéve és újból elolvasva könnyen fel tudom idézni azokat a pillanatokat, amelyek nagy hatással voltak rám. Ezen kívül a tájversek is közel állnak hozzám, hiszen akár egy őszi kép, vagy egy borongós téli nap is képes érzelmeket előhívni. Innen is köszönöm a családomnak, barátaimnak és tanáraimnak a bíztatást és a támogatást, valamint az Irodalmi Rádió szerkesztőségének, hogy tagja lehetek az alkotó közösségnek, és remélem, hogy a verseim elnyerik az olvasók tetszését!

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „Szálldogál kis szimfónia, az édes madár ének,
    S fülembe érve öleli puhán megfáradt lelkem,”

    Szerethető, nyugalmat, békességet sugalló soraid tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ne bántsd a virágot

Edit Szabó : Ne bántsd a virágot Hogy kerültél ide, kérlek magyarázd meg most énnékem, hegyek között nyíló viág bontogatja lila szirmát. Kövek mellett gyökér

Teljes bejegyzés »
Versek
Szekeres Zsanett

Olga a cápa

  Olga egy nagy fehér cápa, kész fegyverarzenál a szája. Ő az óceán rettegett réme, közel s távol nincs ellensége. Két sor fog villog baljósan,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Kannibálok

Rózsa Iván: Kannibálok Nem vagyunk semmivel sem jobbak, mint az állatok; tulajdonképpen kannibálok módjára egymást faljuk fel a túlélés reményében. Emberek vagyunk egyáltalán? Vagy ember-állatok?

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek Ha megtámad egy szúnyog, üsd le! Védd magad! Ne érdekeljen, milyen volt a gyermekkora, ne mérlegelj! A szúnyog köztudottan vérszívó; nem azért,

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Gondolatok éjjel

Éjszaka van, a plafont nézem. Vajon mennyi fájdalmat bír el egy test? Míg lesz a szál egyenesből összetekert görcs, mely kiutat már nem keres?  

Teljes bejegyzés »

Anyák napja húsz év múlva

Megint korán keltem. Elhúztam kezem a digitális képkeret előtt, ezzel mára kiiktattam az ébresztő funkciót. Az aktuális képről a hatalmas családom mosolygott vissza rám. Négy

Teljes bejegyzés »