A mi kis Budhánk.
Az idő gorul
szálldosnak tollai
De szárnyait nem szopogathatjuk el
kedves mosolya mindent átölel
Az idő egyre idősebb,
bár még nem borítja seb
Az idő szalad,
de fején még nincs kalap
Az idő nekünk már pénz
nem lopja el a kis csibész
Három év van tarsolyában
egy kis Budha rejtezik mosolyában
Ajándékként jött a világra
nagyanyja ölelő karjába
Bár a szavakat még nehezen faragja
szögletes, ez kit zavarna
Bár néha még megfejthetetlen
boldogan megérkezik majd iskolaéretten
Ő az óvoda legkisebb manója
úgy kémlel, méreget minket,
mintha kis Budha volna
Csak néz, mélyen tekint az arcunkra
ez lett szeretetének záloga
Azt olvassuk ki belőle
visszajövök majd jövőre
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:


Egy válasz
„Az idő nekünk már pénz”
Igen, ráadásul egyre kevesebb van már belőle.
Szeretettel: Rita