Légy értelmes fagyöngy
Egyszerű a szabály
Ne pusztítsd el a fát
Ami téged táplál
Mégse érti minden fagyöngy
Hogy hosszú életű
Csak úgy lehet
Ha a hálája örök
Adorján Zoltán vagyok, 1990 ben születtem Erdélyben. Most Londonban élek. Az írás önkifejezésem egyik legkedveltebb módja. Verset, prózát, forgatókönyvet írok. Az élet nagy kalandját minden formában érdemes megörökíteni.
Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap…bandukoltam az égi fellegek könyvtárába és összefutottam a mi
Ülök a fehérlő Ülök a fehérlő papír tenger felett. Hullámaikon megannyi írott sor és bekezdés. Mint magányos hajós úgy bolyongok e kavargó káoszban.
Elvisz ez a tavasz, érzem a végem, folyton akad egy új nyavalyás betegségem. A hivatásom átka, tudom jól nagyon, köhögő gyerek jön be sorban az
Péntek van ma végre, bár ha tizenhárom, kicsit ijesztő, de már nem is számít, bennem lüktet valami vad, felszabadító. Leteszem a gondot, mögöttem marad minden
A családunkban sokszor előkerült ez a történet. Nem úgy, mint valami hősi legenda, hanem inkább elcsendesedve, fájó emlékként, mintha még évtizedek múltán is ott kísértene
A szibériai tél nem egyszerűen hideg volt. Az ember ott megtanulta, hogy a fagy nemcsak csíp, hanem lassan, türelmesen kicsinálja az embert. Kivárja, míg a
Egy válasz
A fagyöngy ezt nem érti meg, de tőle el se várható, viszont az ember, aki nagyra van magával mindent tönkre tesz maga körül.
Szeretettel: Rita