Én már

*

Én már

Nem zengek ódákat
nem dicsőítek és
nem kárhoztatok
nem tudom, hogyan
változtasd meg
a holnapot

megy az óév őrülettel –
jön az új év
friss reménnyel ?
nem tudom a választ,
hiába is kérded,
imámmal mindenkinek
kegyelmet és
irgalmat kérek !

Boldogabb új évet !

(© Nagy Erzsébet – 2020. december 30. 20 : 04)

2025. december 30. Üdvözlöm az erre járókat !🙂
Igen, ahogy látjátok, ez a versem még 2020 végén született…nyilván nem kell mondanom, akkor milyen „őrület” volt említve, s miért aktuális a jelen helyzetre is a versem…sajnos…
De hiszek a Fényben, hiszek a Jóban, hiszem, hogy a sötét nem diadalmaskodhat a fény felett, még, ha átmenetileg beborul is…
Kis híján elvették a kedvem attól, hogy itt publikáljak – de úgy döntöttem, nem engedem !
Ha „csak” magamnak, akkor magamnak ! Önmagamért ! 🙏🤗

L. Nagy Erzsébet
Author: L. Nagy Erzsébet

Nagy Erzsébetnek hívnak, alkotó emberként szeretem a betűk, szavak, gondolatok világát. Tulajdonképpen már gyerekkoromtól írok – ahogy az olvasás, úgy az írás is nagy örömforrás a számomra. Szeretem megélni azt a pillanatot, amikor „megjön az ihlet”. Az annyira jó érzés ! 🙂 Szeretem, amikor megérint egy-egy téma, egy szó, egy életérzés, valamilyen saját élmény vagy mások élménye…egy kép, egy festmény…bármi és elkezd bennem dolgozni, formálódni. Megérint, aztán hagyom odabenn érlelődni. Ez változó – olykor csupán pillanatok, de lehet akár 1 nap is, akár hetek-hónapok, ezt nem én döntöm el…van olyan versem, amit évekig hordoztam a lelkemben, mire meg akart születni. Egyszer csak megérzem, hogy itt a pillanat, le kell ülni, leírni, ami érkezik, akár éjjel is. Az alkotás során átjár az öröm. Aztán van, hogy 2-3 napig még formálódik, jön egy-egy jobb, frappánsabb kifejezés…akkor azokat átírom… Szeretek játszani a betűkkel – és szeretek több műfajba is belekóstolni. Bolondosakat is írok, ahogy komolyabb hangvételűeket is. Időközben kialakult a saját stílusom, nálam nem kell azon morfondírozni, hogy „vajon, mire gondolt a költő”, mert pontosan lehet tudni. A téma persze, nem mindig kellemes, ahogy az Életben sem csak piros betűs-szívecskés napok vannak. Amit még nagyon fontosnak tartok, az az anyanyelvünk ápolása, ez szívügyem...

2
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. Kedves Erzsébet!

    És értem, mert én mindig kereslek és tetszenek a verseid. Igen, az őrület nem szűnt meg, az mindig aktuális marad, hiszen az ember a legborzalmasabb lény a föld kerekén. Még hogy segít? Embert gyilkol, fájdalmat, veszteséget, nyomorúságot okoz és teszi mindezt álarc mellett és sokan csatlakoznak a téveszméhez.

    Neked viszont nagyon boldog és békés, szeretetteljes 2026-os évet kívánok!

    Szeretettel: Rita

  2. Kedves Rita, köszönöm a jókívánságot és viszont kívánom neked is !🙂🍾🕯😇🍀🌟

    (Ami a többit illeti : sok „rossz” írható az ember számlájára, mégis, ne általánosítsunk – legalábbis én nem teszem, mert az is egyfajta tévút lenne…
    Ahogy fentebb említettem, én hiszek a Fény győzelmében a sötétség felett, másként nem is tudnék élni, ha nem hinnék ebben !)

    Üdv : Erzsébet🙂

  3. Kedves Erzsébet!

    Igazad van, általánosítani nem lehet, de a nagyhatalmak mindig felül írják a kisemberek akaratát. Most is ezt teszik és ez szomorúsággal tölt el.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Végső pont

* Végső pont Vajon, milyen foka kell a kétségbeesésnek, hogy kamion elé vesd magad vagy a szakadékba ugorj? Hogy visszautasítsd az ételt, de még vizet

Teljes bejegyzés »

Este a téren

Ez őszi, fáradt, késő délután,  egyedül csak én vagyok,  a közeli kihalt füves téren.  Magamban ülök egy félreeső padon.  Merengek hosszasan,  és észre sem veszem, 

Teljes bejegyzés »

A szárítókötélen

A nagymamám soha nem kérdezett. Nem azért, mert nem tudott volna, hanem mert tudta, mit nem szabad. A szárítókötél ott húzódott a kert végében, két

Teljes bejegyzés »

Vízbe merültünk

Vízbe merültünk újra, és újra, Mert nem tudtuk mit hoz a holnap, És az öröm perceit e félelem felnagyította, De hűs karjával átkarolt bennünket a

Teljes bejegyzés »

Őszinte szerelmi vallomás

Őszinte szerelmi vallomás     Szeretlek minden reggel és délelőtt, felkelő napnál egy hófehér ház előtt.   Szeretlek minden percben és órában, jelen vagy minden

Teljes bejegyzés »

Két méter

  Aminap mikor nálad jártam, merengtem, Két méter föld választott el és remegtem. Tudom, hogy mikor búcsúznom kellett tőled, Sajnos örökre szólt, nem egy esztendőre.

Teljes bejegyzés »