Én már

*

Én már

Nem zengek ódákat
nem dicsőítek és
nem kárhoztatok
nem tudom, hogyan
változtasd meg
a holnapot

megy az óév őrülettel –
jön az új év
friss reménnyel ?
nem tudom a választ,
hiába is kérded,
imámmal mindenkinek
kegyelmet és
irgalmat kérek !

Boldogabb új évet !

(© Nagy Erzsébet – 2020. december 30. 20 : 04)

2025. december 30. Üdvözlöm az erre járókat !🙂
Igen, ahogy látjátok, ez a versem még 2020 végén született…nyilván nem kell mondanom, akkor milyen „őrület” volt említve, s miért aktuális a jelen helyzetre is a versem…sajnos…
De hiszek a Fényben, hiszek a Jóban, hiszem, hogy a sötét nem diadalmaskodhat a fény felett, még, ha átmenetileg beborul is…
Kis híján elvették a kedvem attól, hogy itt publikáljak – de úgy döntöttem, nem engedem !
Ha „csak” magamnak, akkor magamnak ! Önmagamért ! 🙏🤗

L. Nagy Erzsébet
Author: L. Nagy Erzsébet

Nagy Erzsébetnek hívnak, alkotó emberként szeretem a betűk, szavak, gondolatok világát. Tulajdonképpen már gyerekkoromtól írok – ahogy az olvasás, úgy az írás is nagy örömforrás a számomra. Szeretem megélni azt a pillanatot, amikor „megjön az ihlet”. Az annyira jó érzés ! 🙂 Szeretem, amikor megérint egy-egy téma, egy szó, egy életérzés, valamilyen saját élmény vagy mások élménye…egy kép, egy festmény…bármi és elkezd bennem dolgozni, formálódni. Megérint, aztán hagyom odabenn érlelődni. Ez változó – olykor csupán pillanatok, de lehet akár 1 nap is, akár hetek-hónapok, ezt nem én döntöm el…van olyan versem, amit évekig hordoztam a lelkemben, mire meg akart születni. Egyszer csak megérzem, hogy itt a pillanat, le kell ülni, leírni, ami érkezik, akár éjjel is. Az alkotás során átjár az öröm. Aztán van, hogy 2-3 napig még formálódik, jön egy-egy jobb, frappánsabb kifejezés…akkor azokat átírom… Szeretek játszani a betűkkel – és szeretek több műfajba is belekóstolni. Bolondosakat is írok, ahogy komolyabb hangvételűeket is. Időközben kialakult a saját stílusom, nálam nem kell azon morfondírozni, hogy „vajon, mire gondolt a költő”, mert pontosan lehet tudni. A téma persze, nem mindig kellemes, ahogy az Életben sem csak piros betűs-szívecskés napok vannak. Amit még nagyon fontosnak tartok, az az anyanyelvünk ápolása, ez szívügyem...

2
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. Kedves Erzsébet!

    És értem, mert én mindig kereslek és tetszenek a verseid. Igen, az őrület nem szűnt meg, az mindig aktuális marad, hiszen az ember a legborzalmasabb lény a föld kerekén. Még hogy segít? Embert gyilkol, fájdalmat, veszteséget, nyomorúságot okoz és teszi mindezt álarc mellett és sokan csatlakoznak a téveszméhez.

    Neked viszont nagyon boldog és békés, szeretetteljes 2026-os évet kívánok!

    Szeretettel: Rita

  2. Kedves Rita, köszönöm a jókívánságot és viszont kívánom neked is !🙂🍾🕯😇🍀🌟

    (Ami a többit illeti : sok „rossz” írható az ember számlájára, mégis, ne általánosítsunk – legalábbis én nem teszem, mert az is egyfajta tévút lenne…
    Ahogy fentebb említettem, én hiszek a Fény győzelmében a sötétség felett, másként nem is tudnék élni, ha nem hinnék ebben !)

    Üdv : Erzsébet🙂

  3. Kedves Erzsébet!

    Igazad van, általánosítani nem lehet, de a nagyhatalmak mindig felül írják a kisemberek akaratát. Most is ezt teszik és ez szomorúsággal tölt el.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Bencze Margit

A szabály az szabály!

Végre eljött a tavasz! A fagyos márciusi napok után szokatlanul meleg április köszöntött be. A természet ébredni látszott téli álmából. Egyre gyakrabban és hosszabban sütött

Teljes bejegyzés »

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban március A paneltömb szikáran magasodott a játszótér fölé, mint egy mereven sötét takaró, amit valaki a lélegző világra terített. A napfény

Teljes bejegyzés »
Prózák
Petes H. László

Képzelt égi traccs

részlet.   Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap…bandukoltam az égi fellegek könyvtárába és összefutottam

Teljes bejegyzés »

CICUSKÁMHOZ ( munkaváltozat ) Ezüstszürke bársony bundád fogta meg először szívem hatalmas két gombszemedbe később engedtél csak néznem azt hiszem hogy megsejtetted nem döntöttem még

Teljes bejegyzés »

A város csendje

Kanizsa belvárosában járok. Üresek az úton a sávok: a hangos autók távol, nincs semmi az utca zajából. A madárcsicsergést hallgatom. Gyorsan elteszem a mobilom. Hívogat

Teljes bejegyzés »