A látó

Az élet fényében ragyog a dicsőséged,

Lentről büszkén figyelem a jelenséget.

Erős a fény, éppen eltakarja lényed,

De én lelkedet látom, a láthatatlan lényed.

 

Elrejted a lelket, a sebektől óvod

Bezárod az ajtót, de én ismerem a kódot.

Titkon követlek, látom a nyomokat,

Érzem ha érkezel, bár nem hallom hangodat.

 

Ha te igazán élsz, nem aludhatok,

Minden perc kincs, mikor alkothatok.

Egy tápláló múzsa vagy az éjben,

Egy betűt se pazarolok, maradok ébren.

 

Bernie Moonrise
Author: Bernie Moonrise

2000.05.09-én születtem Budapesten Nagy Bernadett néven. Születésem óta a fővárosban élek. Már általános iskolában is felfigyelt rám az akkori tanítóm, és ennek köszönhetően sok vers-és prózamondó versenyen vehettem részt. Sokszor megdicsértek a szépen megírt, tartalmilag elkápráztató fogalmazásaim miatt. A művészi írással 14 évesen kezdtem el komolyabban foglalkozni, amikor úgy éreztem nekem is ki kell adnom magamból a gondolataimat és érzelmeimet. Michael Jackson-I just can’t stop loving you c. száma adta az első ihletet. Az a dal teljesen leírta akkor az érzéseimet, és úgy döntöttem én is alkotni kezdek. Hosszabb időbe telt, mire gyűjtöttem elég bátorságot alkotásaim megosztásához.2018-ban a középiskolás magyartanárom találta meg az Irodalmi Rádió szerelmes verses pályázatát, ennek köszönhetően a 2019-ben megjelent Bálint napi antológiában debütálhattam nyomtatásban. A Bernie Moonrise művésznevet 2026-ban vettem fel. A Bernie egy véletlennek köszönhető: egy Bécsi Starbucksban hallás után így írták fel a nevemet poharamra és a blokkra, és ez nagyon megtetszett. a Moonrise (Holdkelte) több jelentést hordoz magában. A hold, a csillagok, az ég sokszor megjelennek verseimben, a „Rise” pedig a felemelkedést jelképezi. Ezt a címet adtam annak a versnek, amit Kozso-hoz írtam és át is adtam neki a 2025-ben bemutatott festménykiállításán. Sok önbizalmat adott nekem a folytatáshoz és elismerte a tehetségemet. A...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Itt vagyok

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A nagy kék alatt és fölött című antológiájában jelent meg.   Eszter fülére húzta a narancssárga kötött sapkáját, amikor

Teljes bejegyzés »

Esőben

  Sárga fények közt lépdelve ernyőjével, Hölgy közeleg zsebében emlékeivel. Csodás ruhája eső áztatta kékség, Lelkében csend honol és tengernyi kétség.   Léptei némán ordítanak

Teljes bejegyzés »

Nyár vége, ősz eleje

  Hömpölygött a szél és sok felhőt gyűrt alá, Az égbolt viharfelhőkké nőtte magát. Dúlt, tombolt, sűvített, harcolt ég és a föld, Mégnem a felleg

Teljes bejegyzés »

Az ajtó

Az ajtó A délutáni eső épp csak elállt, de a város még mindig úgy gőzölgött, mintha lassan hűlő gépezet lenne. A járdán tócsák csillogtak, a

Teljes bejegyzés »

Lassú nyugalom

Rám szállt egy hulló levél, sárga volt, rajta arany szegély. Nem álltam meg, csak lassabban lépek, had ne érjenek utol a süvítő szelek. Nem kell

Teljes bejegyzés »