Elképesztően jó ötlet volt
beléd szeretni.
Olyan zseniális, mint
papucsban hegyet mászni,
esernyővel viharba állni;
egy hűtlen szívre
örökbérletet váltani…
Elképesztően jó ötlet volt
beléd szeretni.
Mint légvárnegyedben lakást bérelni,
vakablakot mosni eső előtt.
És mégis, mikor rám hajolsz,
nem érdekel se morál, se norma,
se az, hogy a vége katasztrófa.
Mert ilyen a szerelem.
Lehetne több eszem?
Lehetne. Igazán.
De én?
Törzsvásárló vagyok
a lejárt remények piacán.
Ott veszek hazárd bókot,
használt ígéretet.
Magamra írott ítéletet.
Ha elhagysz?
Elhagy minden.
Sírok is kicsit talán,
de bérletem van
a becsapott szívek
nosztalgiabuszán-
jövőre megírom ugyanezt.
Csak más ritmusban, talán szebben,
mert ilyen az ember.
Ilyen vagyok én is,
visszaeső tézis.
Ugyanazt a jelet olvasom félre,
ugyanott lépek a jégre,
ahol már tízszer beszakadtam…
…pedig hányszor megfogadtam.
Eretnek vagyok hibás döntéseim
gyülekezetében…
Találkozunk jövő télen!
Author: Barbina Melinda Barbara
Gyere közelebb... csak egy pillanatra. Írok, mert olcsóbb, mint pszichológushoz járni. 😀 Na, jó, most komolyabban: 2017 óta írom le azokat a gondolatokat, amik nem férnek el egy csetablakban. Szerelem, szeretet, önismeret, néha egy kis természet – meg minden, amit az ember az éjszaka közepén hajlamos túlkomplikálni. Néha rímes, néha csak rímelget. Hol szabad, hol klasszikus – de mindig őszinte, és mindig kicsit rólad is szól. Ha voltál már szerelmes, csalódott, kereső vagy csak simán ember, akkor talán itt találsz egy sort, amire épp szükséged van. Vidd magaddal. Olvass bele – nem harap. Csak néha a szívedbe.
