Reggel

A sötét éjszaka, miként halotti lepel

borul fáradt testemre. Az álom látogat,

ijesztget, rémít és vérszomjasan fojtogat,

egyikből a másikba sodor, nem enged el.

A fény gyermeke vagyok, sötétben meghalok,

forgó szélben, avagy vad örvényben szenvedek,

kínzó éjek, soha sem kímélnek gyötrelmek,

bár nem igazi, csupán tetszhalottnak látszok.

Zihálva ébredek, de még az éj fenyeget,

aludnom és álmodnom kell, mert ernyedt a test,

az ép és szép gondolat is eltűnik rögvest,

csupán párnáim szorítom, mint menedéket.

Ám, mikor eljön, s ébreszt a hajnal lágy szóval,

ébred a fény, sötétet felváltja a nappal,

pirkad, az élet szépet ígér madárdallal,

feledem az éjt és szárnyalok új vágyakkal.

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

1
Megosztás
Megosztás

4 Responses

  1. Kedves Rita ! Elolvastam a versedet, többször is, szépen megírtad ! Számomra ijesztő az éj ilyen leírása, tapasztalása, de a versednek mélysége van. 🙂
    Ezt kiemelném :
    „pirkad, az élet szépet ígér madárdallal,
    feledem az éjt és szárnyalok új vágyakkal.”

    Üdvözlettel : Erzsébet 🙂

  2. Kedves Erzsébet!

    Köszönöm, hogy egyetlen olvasóként megjelensz a soraimnál és a véleményeddel is megtisztelsz. Ijesztő az éj, a világ, az emberek. Az életben sokkal több a sötét, mint a fény, a tiszta és a világos, ezért, ha őszinte akarok lenni, akkor ezeket az érzéseket is megírom.

    Szeretettel: Rita💖

  3. Kedves Rita!

    Én is jelentkezem, nehogy az eddig egyetlen hozzászólód elbizonytaladjona jövőben!
    Tehát , az éjszakai gyötrő álmatlanságot hála istennek én csak leírásokból, és most a te versedből ismerem.!
    Remek verset írtál erről a valószínűleg nagyon kellemetlen érzésről. Szívből gratulálok és kívánom, hogy felejts ela valóságban, maradjon meg ez sak emlékként, ahogy versedben megírtad!
    Szeetettel
    Tonió

  4. Kedves Tonió!

    Köszönöm az olvasást, valójában Erzsébet a legkitartóbb, nem számítottam már másra. Persze, mivel máshová is felteszem a verseim, Te akár a Poet-en, akár a Facebook oldalamon is találkozol azokkal. Ezért nem Rád gondoltam és nem szemrehányás akart lenni, pusztán tény. Nagyon sok írásom van itt, melyet senki sem olvasott, ez a jellemző.

    Szeretettel: Rita🥰

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kóbor

Kóbor Gyönyörű napsütéses reggel. Eső utáni felfrissülés. Ilyenkor minden az újrakezdésről szól, a szabadon lélegzésről. Turbékolva köszöntik a galambok az ébredőket, biztatva arra, hogy az

Teljes bejegyzés »

Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lustaság

Rózsa Iván: Lustaság „Jeder normaler Mensch ist faul!” – szokta mondogatni Arnold Meier, német barátunk. Vagyis: „Minden normális ember lusta!” Én sem vagyok rest olykor

Teljes bejegyzés »