Őrzöm, s tiszta szívvel ápolom a nyelvet,
mely édesanyám szíve alatt bennem csengett.
Mely jóra intett, erkölcsre tanított engem,
s továbbadom majd, ha tollamból kifogy a tinta, s az idő eltemet.
Mint Fadd félárvája hordom e nyelv súlyát,
szavak közt találok csendet, múltat és új utat.
Ha nincs, ki hívjon, bennem szól egy régi emlék,
s e nyelv ad otthont akkor is, ha minden más elég.
Versek közt lobbantom lángra múltam emlékét,
a Faddi Holtág tükrében hallgat minden, mi rég.
Jelenem a Paks porában némán kísért engem,
az ürgemezőtől a gesztenyesorig magamat keresem.
Ha kialszik lelkem lángja, legyen, ki továbbvigye,
e szép magyar beszédet, mit sorsom rám bízva adott ide.
Mint bölcső mélyén ringó dal, mely életet fakaszt,
úgy éljen tovább a költészet, időn túl is megmarad.
Author: Sörös Erik
Szeretettel köszöntöm Önöket! Sörös Erik vagyok, idén töltöm be a harmincegyedik életévemet. Faddon élek, Pakson dolgozom. Verseimben meghatározó szerepet töltenek be azok a helyek, amelyekhez a mindennapjaim és az emlékeim kötnek. Fadd esetében különösen a Duna holtága és Fadd-Dombori jelenik meg visszatérően az írásaimban, míg Paks kapcsán a gesztenyesor, a Duna-part, valamint az a sajátos légkör, amely a várost körülveszi. Ezek a terek számomra nem csupán helyszínek, hanem hangulatok, élmények és belső történetek hordozói. Legszebb emlékeimet köszönhetem ezen Tolna megyei helyeknek! 1995.07.21-én születtem Szekszárd városában. Középiskolai tanulmányaimat Szekszárdon végeztem, ahol tovább mélyült az irodalom iránti érdeklődésem. Örömmel találtam rá az Irodalmi Rádió munkájára, mert közel áll hozzám az a nyitottság és elhivatottság, amellyel teret adnak kortárs alkotóknak és személyes hangú megszólalásoknak.
