A tél kapujában hóesés várat magára,
Szárnyaló reménnyel vágyakozom utánad,
Hevesen dobogó szívem adja ütemét,
A Como-i tó partján szeretni akarlak én.
Kinn még ijesztő fagy kergeti a levegőt,
Ropog a talpunk alatt a fehér temető,
Szívünkben most egy új érzés kavarog,
Hogy megbocsátunk, akkor is, ha sajog.
De lám, az ölelés még várat magára,
Keserű szájízzel, hogy álljak kétlábra?
A szívem szeretne meglágyulni újra,
Bizony a büszkeség mégis belsőmet fúrja.
És jön az északi szél a fagyott hideg tájra,
Egyre nehezebben lépek a havas félhomályba,
Leszállt a köd, Elba szigetén reszket,
Csikorog a fagy, lassan remény vesztett.
Hogy lesz forró hát a szeretet tüze újra?
Tétova gondolatok kerítenek be sorra,
Mert szeretni többet jelent, mint hogy megbocsátok;
Szeretni szívből, örökké, boldogan vágyok.
Legyen hát úgy, hogy nem haragszunk többet,
Ha kint a hideg visít, belül se fagyjunk meg.
Kezdjem hát én? Első leszek mostan,
A dacot elnyomom és téged akarlak nyomban.
A hó alatt most már két szerető szív dobban,
Mint egy lágy zene kora hajnalban.
A megbocsátás végül utat tört magának,
Legyőzve a boldogtalan múló órákat.
A téli szellő lágyan száraz levelet sodor,
A Toszkán hegyeken vidám suhanás honol.
Boldog hangok szálnak a szőlőhegyen,
Mint gyermekhangok Nápoly felett.
Author: Pintér Tünde
Művészeti grafikus vagyok, aki fest, rajzol, mesél – és mindezt szenvedéllyel teszi. Gyerekkorom óta írok verseket, meséket, történeteket, az alkotás számomra belső szükséglet, egyfajta lélegzés. A szavak és a képek nálam kéz a kézben járnak: grafikáim gyakran mesélnek, történeteim pedig képeket festenek az olvasó lelkében. Szeretem a nyugtató, lélekemelő meséket, és különösen közel állnak hozzám József Attila és Ady Endre versei – mélységük, zeneiségük és emberközeliségük inspirál. Rajongok Sissi királynőért, naplójáért és verseiért is – érzékenysége és szabadságvágya sok szempontból rokonságot ébreszt bennem. Készítettem egy afrikai mesekönyvet, amelyhez saját illusztrációkat és egy színezőkönyvet is terveztem, illetve könyvjelzőket és naptárat is – célom, hogy ez a mű eljusson gyerekekhez, fiatalokhoz és felnőttekhez egyaránt. Hiszem, hogy a mese nem korhoz kötött, hanem szívhez. Grafikáimat kiállításokon is bemutatom, szívesen rajzolok városokat, gyerekrajz-hatású kompozíciókat, természet ihlette motívumokat. Novelláimat és verseimet több pályázatra is beküldtem már és örömmel tapasztalom, hogy egyre több helyen nyitottak az eredeti, személyes hangra. Alkotóként arra törekszem, hogy történeteimmel, képeimmel és verseimmel minden olvasót megszólítsak – gyerekeket, ifjakat, felnőtteket. Nem szeretném, ha csak néhány emberhez jutna el, hanem azt, hogy mindenki találjon benne valamit, ami megérinti. Örömmel csatlakozom az Irodalmi Rádió alkotói közösségéhez, hogy megosszam műveimet és inspirálódjak mások munkáiból. Számomra...