Hajnal hamván bomló
könnyet suttogó hó
üres nyom a vásznon
álmokat eltipró
a tántorgó csendben
csukva maradt ajtó
elfulladó léptű
csábító, te rontó –
ajkaim közt szakadt
átokfüstű zord szó,
végzetemre várjon
szürke szárnyú holló.
Author: Szelidi Gemma
Gyerekkorom óta fontos része az életemnek az irodalom, a zene és a mozgás. Írással komolyabban az utóbbi években kezdtem el foglalkozni. A hétköznapi pillanatokban, a természetben és az emberi kapcsolatok finom rezdüléseiben keresem azokat a képeket és érzéseket, amelyekből verseim születnek. Az írás számomra egyszerre elmélyülés és szárnyalás.
