Képzeletem szárnyai elrepítenek
minduntalan több különböző világba,
Mindben kitartóan kereslek téged
kedves Édesanyám, de mind hiába.
Végignézve minden sort, ami eddig
életem könyvében íródott,
Azon gondolkodom: mi az a
sok satírozás, tört vonal itt-ott?
Hiszek abban, hogy te látod
mikor mi történik velem,
Mikor mi éri szívem -lelkem,
érzed minden örömöm, áthat minden keservem.
Egyre többször kérdezem
magamtól: „mit tenne anya?”
De tudom a válasz bennem van:
a feloldozás rejtett aranya.
Author: Bredács Gréta
Zavaczkiné Bredács Gréta vagyok, 95-ös évjáratú. Tíz éves korom óta Bredács Gréta néven írok verseket. Mindig is könnyebb volt számomra írásban kifejezni az érzéseimet, mint szóban. Írás közben hagyom, hogy áthasson az áramlatélmény. Az élet megmutatta nekem mind derűs mind a borús oldalát, s ezeket az eseményeket, élményeket (is) az íráson keresztül dolgozom fel. A kortársaimtól és a tanáraimtól mindig azt a visszajelzést kaptam, hogy komoly gondolataim vannak, kár lenne ezeket magamban tartani. Nemrég érkeztem életem azon szakaszába, amikor tudatosult bennem, hogy a megfogalmazott soraim talán segíthetnek másokon vagy elgondolkodtathatja az embereket, legyen szó az élet bármely aspektusáról.
