Az anyaság olyan,
mint vizet keresni a sivatagban,
Dűnéről dűnére haladva az anya
délibábba botlik minduntalan.
Az anyaság olyan,
mint egy laza szögön ülő görbe tükör,
Amiben a kép napról napra változik:
egyszer iszonyú rém, máskor éteri gyönyör.
Az anyaság ilyen:
nem rózsaszirmokkal szórt allé,
Inkább akadályokkal teli ösvény,
ahol néha leülök a kétely mellé.
Az anyaság ilyen:
kettős érzések, új személyiség -szegletek..
Nem vagyok mindig jó anyád, de
ne feledd: örökké s rajongva szeretlek!
Author: Bredács Gréta
Zavaczkiné Bredács Gréta vagyok, 95-ös évjáratú. Tíz éves korom óta Bredács Gréta néven írok verseket. Mindig is könnyebb volt számomra írásban kifejezni az érzéseimet, mint szóban. Írás közben hagyom, hogy áthasson az áramlatélmény. Az élet megmutatta nekem mind derűs mind a borús oldalát, s ezeket az eseményeket, élményeket (is) az íráson keresztül dolgozom fel. A kortársaimtól és a tanáraimtól mindig azt a visszajelzést kaptam, hogy komoly gondolataim vannak, kár lenne ezeket magamban tartani. Nemrég érkeztem életem azon szakaszába, amikor tudatosult bennem, hogy a megfogalmazott soraim talán segíthetnek másokon vagy elgondolkodtathatja az embereket, legyen szó az élet bármely aspektusáról.