Hol voltál, mikor kellettél?
Sehol se, hiszen elmentél…
Hol voltál, hogy jóra taníts,
ha szükség hozza, bátoríts?
Nem voltál ott, mikor féltem,
s felróttad legapróbb vétkem.
Másokban újra alkottál,
s mint múltadat, hátra hagytál.
Úgy akartam, jobban szeress,
de már késő, már ne keress.
Ha átírom régi nevem,
már nem fájdul meg a szívem.
Author: Szelidi Gemma
Gyerekkorom óta fontos része az életemnek az irodalom, a zene és a mozgás. Írással komolyabban az utóbbi években kezdtem el foglalkozni. A hétköznapi pillanatokban, a természetben és az emberi kapcsolatok finom rezdüléseiben keresem azokat a képeket és érzéseket, amelyekből verseim születnek. Az írás számomra egyszerre elmélyülés és szárnyalás.
