Nyelvnyújtós szerelem

Képeink örökítették meg történetünket.

Furcsa ez a modern világ,

Elvesztjük benne az eszünket.

Elvesztettem benned is az első nyelvnyújtással.

Az első közös szokás, mi összekötött egymással.

 

Emlékszel-e még az első kattanásra,

Az első igazi szívdobbanásra?

Hogy mikor történt pontosan,

Már én sem vagyok biztos benne,

De ha egyszer könyvet írnék,

Biztosan sikerlistás lenne,

 

Mert mi sírva valljuk meg szerelmünket

És odafigyelünk a másikra.

Egy szóra odaadjuk mindenünket,

Hisz tudjuk: mindkettőnk mázlista.

 

Te gondoltad volna, hogy ez lesz belőle?

Hogy eltelik pár hónap

És nem tudsz tovább bujkálni előle?

Az érzésekről beszélek most,

Nem valami árnyról.

Az izgalomról van szó,

A felejthetetlen nyárról.

 

Én emlékszem még az első alkalomra.

Arra is, mikor megláttalak, és az első kocsiútra.

Olcsó duma volt az „úgyis útba esel”,

De akkor még más helyzet volt,

Más volt a kimenetel.

 

Emlékszem az illatodra, a csillagnézésre,

A fáradt másnapokra, az első közös éjre,

Mikor motorra pattanva bevettük a fővárost,

Meg hogy nem láttam még nálad kitartóbb táncost.

 

Te emlékszel még az első kézfogásra?

Az első éjjeli erdős túrázásra?

Hogy nem volt bennünk félelem,

Mert lefoglalt a pillanat,

De most az összes emléket élvezem,

Mert akkor belém égetted a bizalmat.

 

Nyelvnyújtós szerelem,

Megismételhetetlen álom,

És a mai napig is minden reggel alig várom,

Hogy lássam újra arcodat

És csodálhassalak kicsit,

Mert a mi szerelmünk szívemben

Minden ajtót kinyit.

Zsellaversek
Author: Zsellaversek

A nevem Fenyvesi Fruzsina Ella, verseimet Zsellaversek művésznéven publikálom. Számomra az írás biztonságérzetet jelent. Szeretek úgy gondolni rá, mint puha meleg takaróra egy hideg téli napon, melyben bármikor elbújhatok a világ elől. Ahogy írom is: „A rímek közt bárki elbújhat…” Költészetemben a szabad formát és a romantikus hangvételt ötvözöm személyes élményekkel és belső világom, tapasztalataim rétegeivel. Pályakezdőként korábban Az élet tánca (Publio kiadó), illetve A nárciszok nyelvén (Irodalmi Rádió), valamint a nem rég megjelent Líra Liget (Zöldkalamáris kiadó) című antológiákban jelent meg versem. Költői munkásságomat közösségi felületeimen is megtalálhatjátok Zsellaversek néven Facebook és Instagram oldalakon egyaránt.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Amit nem mondhattam el

Rengeteg szó nyomja lelkemet, Melyet nem mondhattam el. Igaz, elmondhattam volna… Ha az elmúlás közbe nem szólt volna. El kellett volna mondanom, Milyen szép volt

Teljes bejegyzés »

Utak

Járt utat a járatlanért el ne hagyd! Mondja, ki már az életben tapasztalt. Taposd azt az utat, Melyről tudod, hogy helyes irányt mutat. A járt

Teljes bejegyzés »

Gyász

Ne hagyd, hogy elvegyék tőled, Éld meg a gyászod, ha már a szeretted nem lehet veled. Azért fáj ennyire, mert mélyen szeretted, Elengednéd könnyedén, ha

Teljes bejegyzés »

Sosem vagy egyedül

Sosem vagy egyedül, Még ha épp most a padon magad is ülsz. Velünk vannak szeretteink, Kik előrementek a paradicsomig. Hidd el, épp téged néznek, Sajnálják,

Teljes bejegyzés »

Titkos napló

Édes drága titkos mentsváram, Oly sokkal tartozom neked, főleg hálával. Annyi mindenen segítettél át, Mindent tudsz, amit másnak nem adhattam át. Idegen voltál számomra, Nem

Teljes bejegyzés »

Meghallani, nem csak hallgatni

Napjainkat sok beszélgetés alakítja. Sok életnek vagyunk szem- és fültanúja. Sok mindent látunk, sok mindent hallunk, De vajon a benne rejlő mondanivalót is meghalljuk? Sok

Teljes bejegyzés »