Jázminos esőben várok rád csendesen,
rejtőző ösvényen lépted is nesztelen.
Távolból visszhangzik, lágyan szalad szavad,
érezlek, de hangod a szélben elakad.
A réten fű nőtte már be a nyomunkat,
idő takarta el régen járt utunkat.
Félek, hogy nem jössz el, nem jön a végtelen,
lombok közt elveszve bolyongó szerelem.
Author: Szelidi Gemma
Gyerekkorom óta fontos része az életemnek az irodalom, a zene és a mozgás. Írással komolyabban az utóbbi években kezdtem el foglalkozni. A hétköznapi pillanatokban, a természetben és az emberi kapcsolatok finom rezdüléseiben keresem azokat a képeket és érzéseket, amelyekből verseim születnek. Az írás számomra egyszerre elmélyülés és szárnyalás.