Levendulás cappuccino

 

Ülök a padon .

Levendulás cappuccino

kékje az égről visszaint,

s fák vigyáznak rád s rám,

kupolájukon a remény  kacsint.

Hiszi a föld, hogy lesz szívből,

és lesz még holnap.

Így hiszem én is, s  ők elringatnak,

ringatnak s a szél dalokat hallgat .

Jó csend ez, a gyerekek iskolában,

eljött az ősz s vele hulló falevelek,

a padon érzem az eget, s a holnap

árva szívemben ott remeg,

de a levendulás cappuccino

levendulái összeállnak,

varázsbetűiből olvasom,

hogy gyógyul ,gyógyul bennem a bánat.

Mint zárványt, lelkemben minden éjjel

látom,s így  őrzöm  életem,

s a lángra gyulladt jég újraküldi

mi holt volt, színes lett, eleven.

Levendulaillatú ősz

hajol a városon, s lelkeken át,

s rám fonja óvó, vígasztaló

örökre  kedves sugarát .

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Levendulás cappuccino   Ülök a padon . Levendulás cappuccino kékje az égről visszaint, s fák vigyáznak rád s rám, kupolájukon a remény  kacsint. Hiszi a

Teljes bejegyzés »

Az én Istenem   Az én Istenem szívemben őrzöm, mint kagyló mélye gyöngyöt,igazat, Fájdalom,öröm évgyűrűi érlelik bennem,napra nap.   Álmaim növelik, miket már soha nem

Teljes bejegyzés »

Nagyboldogasszony   Anyám, ölelj át, vígy magaddal, ölelj szívedhez a Napban, csillagokból küldj ösvényt utamra, nehéz az óra, ne hagyj magamra…   Anyám, te mindent

Teljes bejegyzés »

Mit őrzöl meg   Mit őrzöl meg vagy majd kitêped gyökerestől,hogy legyen pergamenre írt ítéletedből örök időkre gyökértelen?   Mit őrzöl meg vagy magja sem

Teljes bejegyzés »
Versek
Petes H. László

Távolban..

Távolban       Lelkemben törött, torz tükör Melyben tested tündököl Testemben pillangó gyötör Melyet lelked meg-megöl   Szememben keser, sós a fény Mely csordogál

Teljes bejegyzés »

A mi helye

Végigjártuk az utat, nem egy naiv ember áll itt, aki azt mondja: „régen minden jobb volt”. Épp ellenkezőleg. Olyanok vagyunk, akik végigjárták az utat. Megtanultuk

Teljes bejegyzés »