Hazudnék, ha mondanám: minden rendben, És álmaim beteljesülését várnám csendben Hazudnék, ha mondanám: sosem hibáztam, És mint a mostani, ilyen életre vágytam.
Hazudnék,ha mondanám:könnyűek a napok, S mikor nyitom pilláim,mindig csókot kapok. Hazudnék,ha mondanám: jő öröm szüntelen, És nem félek, hisz szívem tiszta és bűntelen.
Hazudnék, ha mondanám: elvesztem végleg, És lelkemet beborítaná számtalan fakéreg. Hazudnék, ha mondanám: utam végén járok, Azután pedig örökre mély poklora leszállok.
Mi, mi vagyok tehát én? Csak rút bogár az út szélén? Árva levél, mit száraz szél kerget? Szótlanul jönnek-mennek emberek.
Napsugár, amit a felhők takarnak, És sugarai célba nem juthatnak? Vízcsepp, ami sivatagra hullott, De csodát művelni nem tudott?
Ember vagyok, elmúló halandó, Kinek léte olyan, mint egy folyó: Lassan folyik csendes völgyekben, De tombolva zúg a zord hegyeken!
Cseppjei mezőket itatnak zöldre, Áldásként esnek a poros földre. De szemetet ha vizembe szórnak, Gyors hullámaim lelassulnak.
Tajtékozva vágyom szabadulni, Újra csak kavicsokat puhítani! Vizemből sós könnyek erednek: Kérlek, ne bántsatok emberek!
Author: Zilahi Zoltán
1986-ban születtem Budapesten, de Gyömrőn élek, a természet közelségében. Tízéves koromban írtam első novellámat, amelyet történelemkönyvem Élet az őskorban című fejezete inspirált. 2004 januárja óta írok verseket, két évvel ezelőtt amatőr versenyt nyertem egyik költeményemmel. Az olvasás már gyermekként is meghatározó része volt életemnek: Elsőként Mándy Iván Robin Hood-ját és Mark Twain Tom Sawyer-ét olvastam, amelyek szélesre tárták előttem az irodalom szeretetének kapuját. Verseimben visszatérő motívumként jelenik meg a természet, a harmónia és a szerelem. Íróként cikkeim 2017 és 2019 között a Gyömrő Magazin-ban, 2014 és 2023 között pedig a Széchenyi Alapítvány honlapján jelentek meg. Most éppen egy disztópikus, posztapokaliptikus sci-fi regényen dolgozom. 2016 márciusa óta a Gyömrőszínház társulatának tagjaként amatőr színészként tevékenykedem, ami szintén közel áll hozzám. Érettségivel és teológiai mesterdiplomával rendelkezem, a C. S. Irodaház recepcióján dolgozom. Számomra az írás olyan, mint a levegő vagy az étel: Nem tudok élni nélküle.
