Elhulltak a nyári pipacsok,
szirmaikat szerte fújta a szél,
rongyos kopott kis szerelem,
felszáradt könnyek közt henyél.
Szebb időkre emlékezve,
hol kéz a kézben jár,
heves szívverés mögött,
ő már csak lassan poroszkál.
Eltelnek az évek,
fölötte is eljár az idő,
s talán majd kopott sírkövénél,
újra pipacs nő.
Author: Vallyon Miklós
1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.
