Húsvéti megtisztulás

A járvány hatása félelmetes volt! Mire János megérkezett, már hömpölygött a tömeg az elkerített hegyen. Félelmükben egészen a kerítésig nyomultak, de az őrök visszakergették őket. Iszonyú zajjal megjelent egy óriás szitakötő, a felfegyverzett katonai helikopter és rettegő emberszállítmányát a kálvária alján kiontotta magából. Már alig volt talpalatnyi szabad hely és néhányan a fákra másztak fel, hogy biztonságban legyenek. Akadt, aki a magasban nyújtózkodó sziklákba kapaszkodott a dübörögve áradó hegyi patak felett.

A megtervezett járvány egy koncerttel kezdődött az egyik nagyvárosban. Százezrek gyülekeztek és gyanútlanul várták kedvenc zenekaruk fellépését. Senki nem tudta közülük, hogy a katonaság titkos kísérlete zajlik. Ez volt a Vírus első bevetése!
A városokból az engedetlen elemeket: a gondolkodókat és a gyerekeket szórólapokon tájékoztatták és meghívták az ingyenes, zenés előadásra. A jóhiszemű hallgatóság elfoglalta a helyét és vidám zsongással várakozott. Amint összegyűltek az emberek, a kapuk bezáródtak, és a katonaság parancsára megszólaltak a hangágyúk. Kezdetben a népesség még azt hitte, hogy kemény rockbandát hallanak játszani. Helikopterek fénycsóvái pásztázták a tömeget és kábító permetet szórtak rájuk. A szokatlan zaj rezgései az agyukban vibráltak. Bebújtak a fülbe, a szembe, a bőr alá. A Kínából hozatott Vírus megtette félelmetes hatását. A legtöbben elájultak, vagy rángatózni kezdtek és voltak néhányan, akik puszta kézzel egymásnak estek.

A központi kamera mindent megfigyelt és rögzített. Barrabás ezredes megvárta, míg az összes jelenlévő elszédül, majd parancsba adta katonáinak, hogy mindenkit vigyenek el a körbezárt hegyre. Megkezdődött a kiürítés. Mire a sérülteket a táborba szállítottak, az orvosi team már munkához is látott. Vegyvédelmi ruhás kommandósok rohantak az emberek közé, kiragadtak a tömegből néhány sérültet és a vizsgálóba vitték.
Ez történt az összes nagyvárosban! A betegeken figyelték meg a Vírus hatását. Az egyik kutató furcsa dologra lett figyelmes: A mérgezett alanyok színe megváltozott. A vegyszer felszínre hozta belőlük az indulatot, a keserűséget, a gyűlöletet, ami lassan láthatóvá vált. Szürke aura lengte körül őket.
A kísérlet jól sikerült, így Barrabás ezredes döntött: az összes sérültnek az 51-es bázison, a körbezárt hegyen lesz a helye.

János Tibetből jött. Látta az emberek félelmét. Látta haláltusájukat és megpróbált segíteni. Körbejárta a szenvedőket és talált köztük két egészségesnek látszó embert; Pétert és Andrást. Beszélt velük, majd együtt elindultak az áradó patak mellett a hegytető felé. A sziklák között rátaláltak a forrásra.
Percekig behunyt szemmel álltak és kezeiket a beömlő víz fölé emelték. Lassan áradó, sárgás színt öltött köröttük a levegő, a forrás, a patak. Ahogy a víz alázúdult, megnyugodott és a gyors folyás szelíden tóvá csendesedett. Békés tóvá, ahonnan túlcsordulva a megtisztult víz ismét könnyedén tovaszaladt.
János vezetésével Péter és András visszament az emberek közé és szóltak hozzájuk. Kezdetben nyögés és hangzavar alkotta a káoszt, később a szürke bőrű lényekből elő-előbukkant az ember. Fáradt, megtört, segítségre szoruló ember. És figyeltek a szóra.
Péter és András a forrásig kísérte őket, majd egyesével, mindannyian a vízbe ereszkedtek. Mint egy kálvárián, stációnként megálltak pihenni és fájdalmaikat letették a patak peremén. Egyre könnyebben lépdeltek János felé, aki már a tiszta tóban várta őket.
-Gyertek! – mondta. Gyertek hozzám mindnyájan! Mártózzatok meg és minden tehertől megtisztultok!
Ekkor a népek megmerítkeztek a fénylő vízben. A szürke színek lassan eltűntek és emberek ragyogtak. A tó vize meglódult és a tisztító folyó messzire vitte a bódító sötétséget.

Egy fölöttük lévő műhold élő adásban közvetítette az eseményeket. Barrabás ezredes a biztonsági szobájában ült. Nagyon figyelt, de nem értette azt, amit látott. Halál helyett életet. Csodálkozva nézte a megváltozott, békességes embereket, akik kinyitották a rácsokat és szabadon szétszéledtek a fák között. A szülők megtalálták a gyermekeiket, a morcos katonák letették a fegyvereiket.
Barrabás ezredes megsérülhetett. Hirtelen védőruhás orvosok vették körül, és amikor a bőre már lassan szürkésfeketébe változott, kényszerzubbonyban elszállították az 51-es körzet zárt osztályára.

Author: Bujdosó Miklós Gábor

Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole