Orgonavirágnak
Édes illatában
Csendüljön fel a dal
Anyám ablakában.
Virággal kezemben
Lépek küszöbödre,
Otthon melegében
Maradnék örökre.
Arcod fénybe merül,
Lelkünk együtt rezdül,
Igaz szeretetünk
Soha meg nem rendül.
Ha leszáll az este
Térek idegenbe,
Nálad hagyom szívem
Hálával telítve.
Elhalkul a dallam
Harsány kinti zajban,
Kezed megsimítva
Búcsút intek halkan.
Legyél mindig boldog,
Néked azt kívánom,
Teljesüljön álmod
Ezen a világon.
Author: Bora Ildikó
Bora Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Eddigi életpályám során jó néhány foglalkozást űztem, voltam tanár, ügyintéző, ifjúkoromban operaénekesnek készültem, de az írásban találtam meg igazán önmagam. Minden egyes fázisát élvezem, az alapötlet megszületésétől kezdve a kézirat nyomdakészre formálásáig. Szeretek csukott szemmel révedezni, sosem látott világokban jönni-menni. A történeteimben az lehetek, aki nem vagyok, és a történeteim által lehetek az, aki valóban vagyok. Gyermekkoromtól kezdve gazdag fantáziavilágról tettem tanúbizonyságot, az édesanyámtól hallott meséket továbbgondolva újabb és újabb történeteket találtam ki. Diákéveimben versekkel próbálkoztam, később felfedeztem, hogy a prózában is otthon érzem magam. Eleinte rövidebb humoros történeteket írtam, majd 2017-ben, az Aba Könyvkiadó gondozásában megjelent A rettegés piramisa című regényem, ami egy Egyiptomban játszódó, kalandokkal és szerelmi szállal fűszerezett bűnügyi história. Gyermekkoromban öt évet töltöttem Kairóban a családommal együtt, így a könyvben szereplő helyszíneket volt alkalmam a valóságban is megismerni. Rövidebb prózai műveim témáját egy-egy érzésből, hangulatból, színekből, illatokból merítem. Jártamban-keltemben figyelem az embereket, mozdulataikat, hanglejtésüket, és máris körvonalazódik a fejemben egy újabb novella szereplője. 2021 őszén csatlakoztam az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez, ez év novemberében jelent meg egy novellám (Lelki szemetes) az Irodalmi Rádió Szegény az ördög, mert nincsen neki lelke c. kötetében. Ettől kezdve az Irodalmi Rádió szinte valamennyi antológiájában olvashatók...
2 Responses
„Otthon melegében
Maradnék örökre.”
Ott maradnánk, mégis eljön az idő, mikor elmegyünk onnan, viszont ha maradnánk idővel az sem lenne már ugyanaz a szeretett személy nélkül. (Akinek szintén el kell mennie, oda, ahová még nem követhetjük)
Tetszéssel olvastam soraid.
Szeretettel: Rita
Köszönöm szépen, hogy olvastad.