Szív, Ritmus, Zavar | Széphegyi Patrik

Beszélnek hozzám a hangok, de félek,
hogy elhagynak egy nap és mélyen belül
nem marad senki, hogy dalokat írjon
a sötétben rólam szemérmetlenül,
mit nem játszik el soha senki csak zeng
egy hamisan pengetett húr egyedül,
e légüres térben nem terjed a hang
hol fonéma lelkem most még hegedül.

Unottan ütlegel bennem a bánat
egy egyszerű ritmust, így kész a dalest,
már nem vagyok önmagam régóta csak
pár selejtes hangszernek a gazdatest.
Hogy fájhat így ez a kicsi szív, kérem?
Megkopott billentyűk kalimpálnak ott,
nincs azontúl semmi más csak a vérem,
ha volt is akármi, az mára halott.

Lehangol a lét, nem látom a végét,
mindig az nevet hangosabban, aki
magában ordít csak, mert a fájdalmát
ha belepusztul, akkor sem mondja ki.
Megrekedt bennem egy kegyetlen dallam,
de basszus, nem ugrik be a dalszöveg,
kérek egy terc néma csendet a zajban
hadd töltsem most én meg a hangközöket.

Születhet, tudom jól, akárhány dalom
mindegyik soromban anyám a csavar,
megszűnni sohasem fog a fájdalom,
de leginkább szívem ritmusa zavar.
Majd elhallgat végleg e keserű szólam,
s nem súgja a dallamát többé nekem
a hang, ami titokban énekelt rólam,
nem dúdolja soha már történetem.

Széphegyi Patrik
Author: Széphegyi Patrik

Egyszerre vagyok Salinger magánya, Kafka bogara és Rómeó halála, óriást ledöntő, kő a parittyába’, a bennem tátongó űr asztronautája, és vagyok még sok minden, de minden hiába. Az átlagos emberi élet sebességével haladó időutazó, kit sisakja alatt csak saját légzésének elviselhetetlen zaja emlékeztet önnön létezésére. Széphegyi Patrik (született: Schönberger Patrik) 2015-ben az MR2 Petőfi Rádió költészet napi szövegíróversenyének első helyezettje, pályaművét a zsűriben többek közt Babiczky Tibor költő értékelte, egy közösen adott interjúban Likó Marcell (Vad Fruttik) elemezte és az A38-on Járai Márk (Halott Pénz) adta elő. Korábban szülővárosában, Szombathelyen, kezdő zenekarok amatőr tagja, dalszövegírója, ifjú kora óta iskolaújságban publikált versek szerzője. Itt végezte el az egyetemi angol szakot is, majd Budapesten kiadványszerkesztő szakmát szerzett grafikai érdeklődése nyomán, jelenleg nyomdai grafikusként dolgozik Veszprémben. Folyamatosan ötletel és ír – magának, és annak a bizonyos fióknak: főleg verset és dalszöveget, olykor prózát, vagy soha elő nem adott slam poetryt-t. A 2025-ös könyvhéten különböző verseim két kiadó antológiájában jelentek meg, jelenleg első kötetemet tervezem. Instagram @hozottanyag

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Statiszta

Nem vártam csodát. Nem vártam világot rengető vallomást, s nem vártam, hogy az első szóra a nyakamba borulj. Nem vártam könnyes szemű, remegő pillákat. De

Teljes bejegyzés »

Álmok közt az éj

Alszik már az éj, s alszik vele a szerelem. Alszik most a vágy, én is alszok, mert nem vagy itt velem. Közénk áll az álom,

Teljes bejegyzés »

Játék

S lassan eltelnek az évek, egy játék véget ér, nincs már több lépés, s nincs többé újra kezdés. Nem keresed már a hibákat, és nem

Teljes bejegyzés »

Mozdulat

Már rég nem vagyok önmagam. Két dologra vágyom csupán. Egy kis nyugalomra, s rád, hogy át karolj. Vágyom a csendet. Azt a beszédes csendet, mit

Teljes bejegyzés »

Nyári pipacsok

Elhulltak a nyári pipacsok, szirmaikat szerte fújta a szél, rongyos kopott kis szerelem, felszáradt könnyek közt henyél. Szebb időkre emlékezve, hol kéz a kézben jár,

Teljes bejegyzés »

Tikkad

Bátorodik már a nap, s tüzes izzással önti el a tájat. A hajnali pára cseppek, már a múlté. Mintha teremtve soha nem is lettek, volna.

Teljes bejegyzés »