Fekete bárány

Mindent mindig jól akarunk csinálni,

Mindenkinek megfelelve létezni.

Félretéve egyéni életed gondjait,

Remegve cipelni mások életeinek romjait.

Engedd el!

Nőjj fel!

Legyél ott mindenhol, bármikor!

Fogadd el, elmúlt a gyerekkor.

Legyél már végre felelősségteljes.

Tervezz, nevess, mesélj, beszélj,

Nyugodj meg, nincsen veszély,

Az életed a családoddal lesz teljes.

Nem fogadunk el, nem számítasz,

Nem értünk meg, csak taszítasz.

Miért vagy ilyen kedvetlen?

Örülj, hogy teher van a fejeden.

Mi az, talán nem bírod el?

Átadjuk Neki, ő majd nem rejti el.

Kiváltság, hogy itt lehetsz ilyen bambán,

Hisz te nem vagy más, csak a fekete bárány.

Nemes Anna Boglárka
Author: Nemes Anna Boglárka

Nemes Anna Boglárka vagyok, egy fiatal író. Táncosként, illetve tánctanárként helyezkedtem el a világban, de a klasszikus zene sem áll messze a szívemtől, ugyanis gyerekkorom óta zongorázom. Bár előadóművészként azt tanítják, hogy a színpadon teljesedjek ki, mégis, amit a lelkem legmélyén érzek, csak a verseim soraiban tudom kifejezni. Ez a készség lenyugtat és átsegít a nehéz napokon. Kezdetben terápiás jelleggel fogalmaztam meg a gondolataimat és vetettem papírra. Viszont nem sokkal később a középiskolás magyar tanárom felfigyelt rám. Neki köszönhetem, hogy nem hagytam annyiban ezt az egészet és robogok tovább az álmaim és céljaim felé! „Mindenki elérhet valamit, ha kellő erővel próbálkozik.” – Robert Downey Jr.

1
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „Nőjj fel!
    Legyél ott mindenhol, bármikor!
    Fogadd el, elmúlt a gyerekkor.
    Legyél már végre felelősségteljes.
    Tervezz, nevess, mesélj, beszélj,”

    Egyetértéssel és tetszéssel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kezedbe adnám

Kezedbe adnám   Kezedbe adnám az egész életem, Én egyetlen szívem és szerelmem. Amiről eddig álmodtam, s amiben hiszek, Szívemmel boldogan adnám életem. Ha elfogadnád

Teljes bejegyzés »

Fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Szerinted mit csináljak?

Megbántam, érted?  A sírás fojtogat,  A saját gondolataim őrölnek,  mint valami daráló.   Igen, el akartam titkolni, Hogy nem bírok magammal harcolni, Mivel gyenge vagyok,

Teljes bejegyzés »

Éjszaka

Fenn a magasban,   az öreg templom tornyában,  a tétova csendben,   komótosan, lassan,  megkondul öblös, érces hangján  a nagyharang,  jelezvén, hogy immár este van.      Hamarosan a napnak vége szakad.  Mostanra

Teljes bejegyzés »

A zöld és a levél

Behunyom a szemem,  itt vagy velem.  Megfogod a kezem,  útnak indulunk.  Hogy hova? Nem tudni még.  Kaland az. Válasszunk  utat.    Én ezt szeretném, a girbe-gurbát. 

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Mozdulatlanul

Melegen gőzölgő aszfaltjárdán hajnali lépteim visznek… Izzad a város… A város lüktető mozgásában egy mozdulatlan tétel tűnik fel Az idő megállt egy kis tollcsomón ami

Teljes bejegyzés »